Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 27. hétfő - 122. szám - Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) - a külgazdasági és külügyminiszternek - „Tervezi-e a Kormány a jelenlegi beruházásösztönzési rendszert bővíteni?” címmel - ELNÖK: - CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz):
1889 Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Én nem azt kérdőjeleztem meg, hogy ez a 2 milliárd euró értékű államkötvény-kibocsátás sikeres volt-e vagy nem, vagy szükséges volt-e vagy nem. Én azt gondolom, hogy igen, szükséges volt, és azt is gondolom, hogy sikeres volt. A kérdésem nem erre vonatkozott, hanem arra vonatkozott, hogy ha annyira erős a magyar gazdaság, és annyira nincs külpiaci egyensúlyi probléma, akkor miért kellett ezt devizában kibocsátani, és miért nem forintban lett kibocsátva. Nyilvánvalóan itt arról van szó, hogy nincs elég magyar megtakarítás, tehát a megtakarítások jelentős mértékben csökkentek. Ha ugyanakkor 3 százalékos államháztartási hiány lesz, az azt jelenti, hogy mivel nincsen a háztartásoknak megtakarítása, a vállalati szférától pedig nem lenne kívánatos várni azt, hogy legyen megtakarítása, így az egész államháztartási hiány a külkereskedelmi mérleg egyensúlyhiányát fogja előidézni. Ebben a szituációban, amikor ráadásul a forint gyengül, akkor igenis szükség van arra, hogy devizában bocsássák ki az állampapírokat, az államkötvényeket, vagyis ez egy beismerése annak, hogy sajnos még mindig igen gyenge lábakon áll a magyar gazdaság. Köszönöm szépen. (Taps a Párbeszéd soraiból.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Viszonválasz illeti meg miniszterhelyettes urat. Parancsoljon! TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Gyenge lábakon akkor állna a magyar gazdaság, ha nem jegyezték volna le a kötvényt. Pontosan az ellenkezője történt, pontosan a piacon lévő nemzetközi befektetők ebben a helyzetben is, egy világjárvány idején, gazdasági válság idején is bíznak a magyar államban, és ezért jegyezték le a 2 milliárd euró értékű kötvényt. Egyébként pedig a magyar államnak, a költségvetésnek igenis euróban is vannak kiadásai. Tehát nyilvánvalóan ez egy biztonsági tartalék, a finanszírozás több lábon állását bizonyítja és biztosítja. Ön akkor állhatott volna itt fel jogosan, ha a magyar állam megjelenik a piacon az eurókötvénykibocsátási lehetőséggel, és azt egyébként nem jegyzik le. Akkor felállhatott volna, és mondhatta volna, hogy gondolkodjunk el, hogy mi is történik. Most egyébként, ha végiggondolja, a kötvénykibocsátás, a finanszírozási több lábon állás szükséges volt, és ez nem jelenti azt, hogy a magyar állam lemond a devizakitettség csökkentéséről és az államadósság csökkentéséről is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) - a külgazdasági és külügyminiszternek - „Tervezi-e a Kormány a jelenlegi beruházásösztönzési rendszert bővíteni?” címmel ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. Tisztelt Országgyűlés! Csenger-Zalán Zsolt, a Fidesz képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a külgazdasági és külügyminiszter úrnak: „Tervezi-e a Kormány a jelenlegi beruházásösztönzési rendszert bővíteni?” címmel. Képviselő úr, öné a szó. CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt héten örömmel értesültünk a hírről, miszerint az egyik vezető amerikai szolgáltató cég, a Support Services Group regionális ügyfélszolgálati irodát fog létesíteni Magyarországon, az S2G Kft. így az idei év végére több mint 300 munkavállalót fog tudni foglalkoztatni. Ez a beruházás különösen pozitív fejlemény annak tekintetében, hogy egy olyan cégről beszélünk, amely eddig csak az amerikai kontinensen létesített központokat.
