Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. február 24. hétfő - 107. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
183 Tisztelt Képviselőtársaim! Az emberek a márciusban induló nemzeti konzultáció keretében erről is elmondhatják a véleményüket, eldönthetik, hogy inkább támogatják vagy ellenzik a kártérítési perek lehetőségét. (14.10) Továbbá azt is elmondhatják, hogy a kártérítési pénzeket az elítéltek vagy az áldozatok kapják meg. A bűncselekmény áldozatainak jogait és érdekeit nagyobb mértékben indokolt védeni. Helyre kell billenteni a bűncselekmények áldozataira, illetve a fogvatartottakra vonatkozó kompenzációs rendszerek között megbomlott természetes egyensúlyt. Tisztelt Ház! Magyarországon ma egyértelművé és világossá kell tenni mindenki számára, hogy a bűnözőknek nem milliós jutalom, hanem büntetés jár. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Völner Pál államtitkár urat illeti a szó. Parancsoljon! DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban tanulságos volt a börtönzsúfoltságról szóló törvény vitája, illetve már magában az is, hogy amikor soron kívül kellett döntenünk, hogy minél hamarabb napirendre tudjuk venni, akkor az ellenzéki frakciók kivonultak, és nem szavazták meg ezt az indítványt. Tehát a hozzáállásukat teljes mértékben bizonyítja ez a lépésük is. Hogy kerültünk el idáig? Magyarország az emberi jogok európai egyezményének 1993 óta tagja. Ez azért fontos tény, mert a strasbourgi bíróság azokat az ítéleteit, amivel a belföldi jogi szabályozást kikényszerítette, teljes egészében erre az egyezményre vezeti vissza. A magyar börtönviszonyok sajnos a kilencvenes évek elején sem voltak jobbak, mint napjainkban, ennek ellenére ez a téma 2010-ig nem képezte bírósági döntések tárgyát, csak azt követően, amikor a Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvédei sorozatban indították ezeket a strasbourgi pereket - beleértve természetesen az ön által idézett Magyar Györgyöt is (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) -, vált slágertémává ez a terület, és gyakorlatilag olyan tömegével jelentkeztek ezek az ügyek - több mint hatezer ügy volt kint akkor Strasbourgban -, hogy a strasbourgi bíróság kijelentette, hogy amennyiben nem hozunk belső szabályozást, akkor érdemi vizsgálat nélkül 10 ezer euró átalányösszeget állapít meg ezekben az ügyekben. Ezért volt az, hogy 2016-ban a tisztelt Ház elé terjesztettünk egy javaslatot, amelyben kitértünk természetesen arra is, hogy az áldozati kompenzációkra lehetőséget adjunk, és a tisztelt Ház el is fogadta ezt a szabályozást. Arra viszont nem számított senki, hogy ez a fajta kompenzációs rendszer, hogy a kártalanításokból a kártérítésekre mekkora összeg jut, nem éri el a 13 százalékot. Sőt, azok az ügyvédi körök, amelyek Strasbourgban ezeket az ügyeket tömegével vitték, belföldi lehetőségekkel is élve, tulajdonképpen toborzókörúton több száz ügyet gyűjtöttek be ügyvédenként. Nagyon tanulságos volt egyébként az is, hogy az egyik ügyvédi irodát, amelyről köztudott, hogy a legtöbb ügyet vitte, a vitában úgy próbálták beállítani, mintha egy kormányközeli ügyvédi iroda lenne, holott pont fordítva áll a helyzet, amire Budai Gyula képviselőtársam rá is mutatott a vita során. Tehát az ellenzék részéről meg egy olyan, hogy úgy mondjam, tényeket nélkülöző hadjárat is folyik ebben a kérdésben, mintha ez a biznisz hozzánk köthető lenne, és nem az ő ügyvédjeikhez, vagy éppen Magyar Györgyhöz, aki az MSZP és a Párbeszéd színeiben indult az országgyűlési választásokon, az ő támogatásukkal. Tehát egy nagyon furcsa helyzettel állunk szemben. Miután észleltük, hogy valóban elérte ezt a csaknem tízmilliárdos nagyságrendet a kifizetett kártalanítások összege, s jól látszik, hogy ezek nem azon a helyen landolnak, ahol leginkább kellene, az áldozatoknál, felfüggesztjük ebben a törvényben ezt a fajta lehetőséget, és a nemzeti konzultációban kikérjük a választópolgárok véleményét arról, hogy milyen megoldási javaslatokkal élnének ebben az esetben.