Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 21. kedd - 121. szám - A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. HILLER ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1781 És sose felejtsük el, ahogy mondtam, a lehetőség mellé odatenni a felelősséget. Innen is kérem államtitkár urat, hogy időnként nézzük meg, hogy ezzel a felelősséggel hogyan tudnak élni az intézményvezetők, ki az az intézményvezető, aki tud jól élni ezzel a felelősséggel, s ha ez a rendszer kialakult, akkor osszuk meg a többi intézményvezetővel azokat a jó gyakorlatokat, amelyeket látunk majd kialakulni egy-egy nagyobb intézménynél, hogy egy-egy intézményvezető hogyan is tudja kezelni ezt a helyzetet, hogyan él ezzel a lehetőséggel. A jogviszony átalakításával a tudásalapú kulturális ágazatban a tudás, a képesség és a tenni akarás kerül majd előtérbe - azt gondolom, hogy ez fontos -, és válik a legfontosabb társadalmi és értékteremtő faktorrá. A munkajogi státuszváltás tehát egy versenyképes, a teljesítményt, a tudást elismerő és értékelő rendszert hoz létre, amelynek a működése demokratikusabb, decentralizáltabb és emberközpontúbb is lesz. Megszűnnek a bértáblával járó merev és bürokratikus kötöttségek, a munkatársakat ismerő, velük közvetlenül együtt dolgozó intézményvezető mozgástere, döntési kompetenciája ezáltal megnő. Ezzel a dolgozók igényeihez alkalmazkodó, életképes, a döntéseket helyi szinten meghozó bérezési rendszer jön létre, amely értékelni tudja a valódi teljesítményt és az elhivatottságot. Ezt megérdemlik a kulturális intézményekben dolgozók. Ugyanakkor ettől függetlenül állami alkalmazottak maradnak, nem veszítik el a munkahelyüket, csak a munkajogi státuszuk változik kedvezőbb irányba. Nem a jogviszony megnevezése határozza meg a közösségnek tett szolgálat értékét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Hiller István alelnök úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. HILLER ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Mindenekelőtt szeretném megköszönni elnök úrnak, hogy lehetőséget biztosított arra, hogy elmondjam a vezérszónoki felszólalásomat. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Formailag ez a törvényjavaslat a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szól. De elgondolkodik az ember, tisztelt képviselők, hogy mi ez az elképesztő sebesség, mi ez a gyorsaság, mi az a törvényalkotói kényszeres akarat, amely néhány héten belül teljesen más sebességet mutat, mint amit néhány hónappal ezelőtt még gondoltak. (20.50) Azért mondom ezt, mert amikor a koronavírusról még nem beszéltünk, a kormány, mint minden parlamenti ülésszak előtt, benyújtott egy törvényalkotási programot. Ezt önök, a tisztelt többség nyújtotta be, nyomon követhető. Azt mondom önöknek, amit nyilván önök is tudnak, hogy ez a törvény ezzel a címmel, ezzel a tartalommal februárban még nem szerepelt az önök javaslatai között. A kormány benyújtott törvényalkotási programjában nem szerepelt az előbb idézett program, sem a törvény, sem ahhoz hasonlatos. Mi van abban és miért van az - fel kell tenni a kérdést -, hogy most a járvány kellős közepén fontosnak, megfelelő időben levőnek tartják, hogy ezt beterjesztik, miközben két hónappal ezelőtt, amikor, feltételezem, tudatosan végiggondolták, hogy mit akarnak tavasszal a magyar Országgyűlés elé hozni, ezt még nem gondolták? Mi van ennek a mélyén? Érdemes feltenni a kérdést, mert azt hiszem, a lényeget csak akkor értjük meg, ha ezt a kérdést feltesszük, nem egyszerűen kronológiailag, hanem a mélyére nézünk. Először is, talán érdemes az érintettek véleményét figyelembe venni. Én is hallgattam államtitkár urat, hogy miféle megbeszélések voltak, megjegyzem, 2019-ben. Én viszont egy néhány nappal ezelőtti, ön által nyilván ismert állásfoglalást szeretnék idézni, amelyet az összes érintett szervezet együtt jegyez 2020. április 13-ai dátummal. Idézem: „Ilyen módon, hatástanulmány ismerete nélkül, veszélyhelyzetben, láthatóan toldozott-foldozott módon, hibáktól hemzsegő, szakmaiatlan, meggondolatlan törvényjavaslatot benyújtani felelőtlenség. Követeljük, hogy a fenti törvényjavaslat
