Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 21. kedd - 121. szám - A klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY (DK): - ELNÖK: - SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
1710 akarták felemlegetni és felmelegíteni a bős-nagymarosi vízlépcsőprojektet, vagy akár gondolhatunk a NATO-radarállomásra, amit pedig a Mecsek legmagasabb pontján, a Zengőn szerettek volna létrehozni jelentős fakivágással, természetvédelmi területen, s kizárólag csak a magyarok ellenállásának köszönhető, hogy ezt sikerült megakadályozni. Az a helyzet, hogy ezen kívül is számtalan kérdés merült föl (Közbeszólások, zaj az MSZP és a DK soraiban. - Az elnök csenget.), engedjék meg, hogy ezekre is igyekezzek néhány mondattal kitérni. Több hozzászólás érintette a Samsung gödi gyári beruházását. Itt engedjék meg, hogy azért az elmondjam, hogy különösen ezekben a napokban és ezekben a hetekben, én azt hiszem, nem érdemes és nem helyes olyan beruházást támadni, és az ehhez a beruházáshoz szükséges intézkedéseket támadni, amely 1500 munkahelyet véd meg és 2500 új munkahelyet hoz létre. Erről szól ez a kérdés. Arról szól, hogy 4 ezer munkahelyet meg szeretnénk védeni, és 4 ezer munkahelyet szeretnénk teremteni, és az ehhez szükséges intézkedésekről döntött a kormány, amik egyébként szükségesek, hiszen szükséges egy ilyen különleges gazdasági övezet. Ennek a szabályai egyébként ráadásul nemcsak egy települést érintenek, a jogszabály négy településre vonatkozik, Göd mellett Csomád, Sződ, valamint Dunakeszit is érinti. Ráadásul, azt hiszem, mindannyian egyetérthetünk abban, hogy azok az akkumulátorok, amik ebben a gyárban fognak létrejönni, azok egyébként pont kapcsolódnak ahhoz a vitához, amiről ma itt beszélünk, hiszen az elektromos autózáshoz is akkumulátorokra van szükség, és alapvetően ez a gyár is hozzá fog tudni járulni a tisztább és élhetőbb Magyarországhoz és Európához és a klímaváltozáshoz történő adaptációhoz. Szeretnénk kérni éppen ezért, hogy ezt a beruházást se támadják, hanem sokkal inkább támogassák, és segítsenek megvédeni 4 ezer munkahelyet. Erről szól ez az ügy. A másik kérdés, ami többször előkerült, hogy önálló környezetvédelmi minisztérium vagy klímapolitikáért felelős tárca. Én azt gondolom, hogy ezt a vitát már sokszor lefolytattuk. Sokszor beszéltünk erről a kérdésről, de igenis beláthatnák önök is, beláthatnák, hogy annál jobb helyzet, mint hogy egy olyan tárca foglalkozik a klímapolitikával, amelyik egyszerre foglalkozik a közlekedéssel, az energetikával, az építésüggyel, az uniós forrásokkal, a gazdaságfejlesztéssel, az oktatással és a fenntarthatósággal, ennél jobb konstrukciót nehéz elképzelni, hogy mindazok a területek, amik egyébként a klímaváltozáshoz kapcsolódnak, amik a klímapolitikához szükségesek, azok egy tárcán belül vannak. Így nemcsak beszélni lehet róla, hanem valós intézkedésekre is lehetőség nyílik, így van lehetőség arra, hogy ne csak beszéd, hanem cselekvés is legyen, ez is hozzájárulhat ehhez. Tehát az a kérésem, hogy támogassák ezt a megoldást is. Paks II. kapcsán szintén több hozzászólást hallhattunk. Azért arról ne felejtkezzünk el, hogy a Paksi Atomerőművel évtizedek óta élnek együtt a magyarok. A világban másutt is építenek erőműveket, Franciaországban például felújítják a régi atomerőműveket, és újakat is építenek, és ne felejtkezzünk el arról sem, hogy Paks adja egyébként most is a villamosenergia-termelés 35-40 százalékát Magyarországon. Tehát ebből is látszódik, szükséges, hogy Paks II. elkészüljön, és továbbra is építhessünk a nukleáris technológiára. Az a helyzet, tisztelt Országgyűlés, hogy Németországban 1 kilowattóra villamos energia 94 forintba kerül, Magyarországon ugyanezért az energiáért a fogyasztók pedig 36 forintot fizetnek, és a versenyképes ipar is ráadásul csak olcsó energiával tud működni. Tehát ezekben az időszakokban, amikor különösen fontos nekünk a gazdaság helyzete, akkor pedig különösen fontos, hogy olcsó energiával - ami a nukleáris energiának köszönhető - tudjuk segíteni a gazdaság szereplőit. Tisztelt Országgyűlés! A világon évente 10-15 új blokk kezdi meg az üzemét, miközben világszerte aktuálisan 450 atomerőművi blokk üzemel. Az Európai Unióban a tagállamok fele támaszkodik az atomenergiára. Magyarországnál nagyobb mértékben is használja ezt a technológiát Franciaország, Szlovákia, Svédország, Bulgária, Csehország, Szlovénia. (15.30)
