Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 21. kedd - 121. szám - A klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY (DK): - ELNÖK: - SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
1711 Ebből is az látható, hogy egyébként az atomerőművek állítják elő a legtöbb tiszta, karbonmentes áramot Európában. Tisztelt Országgyűlés! Évente 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását teszi elkerülhetővé idehaza a Paks II. beruházás. Ne akarják ezt megakadályozni! Egy klímapolitikai kérdésekről szóló vitanapon, országgyűlési határozatról és törvényről szóló vitában, elnézést, egyszerűen nem hiszem azt, hogy érdemes amellett érvelni, hogy ne épüljön meg ez a beruházás, amelyik 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását teszi elkerülhetővé. Legyenek bátrak, változtassák meg az álláspontjukat, különösen a magukat zöldnek nevező pártok és képviselők, és álljanak az élére ennek a fejlesztésnek! Sokat lehetne még erről a kérdésről beszélni, de engedjék meg, hogy másik témát is érintsek. Ez a szélerőmű kérdése. Szeles erőművek kapcsán is sokszor folytattunk már vitát. Itt az a helyzet, hogy Magyarország adottságai nem közelítik meg sem a lengyel síkságnak például, sem pedig Európa tengerparti területeinek a széladottságait. Nálunk egyértelműen a naperőművek használata az indokolt és célszerű. Ezt szükséges éppen ezért fejleszteni. Számtalan problémát és számtalan nehézséget okozna egyébként a szélenergia alkalmazása. Az emberi egészségre gyakorolt hatások, az állatvilágra gyakorolt hatás, esztétikai kérdések, a szélbiztonság kérdése, a Kárpát-medence klimatikus viszonyainak változása is ezt indokolja. A nap, tudjuk, hogy sütni fog. Teljesítménysűrűség kapcsán engedjék meg, hogy itt is azt mondjam el, hogy egy kilowatt teljesítményt hány köbméter beton, acél, réz felhasználásával lehet előállítani, akkor bizony az a helyzet, hogy tizenkétszer hatékonyabb a Paks II. beruházás, tizenkétszer hatékonyabb, mint egyébként szeles erőműveket építeni. Ráadásul azt is el lehet mondani, hogy az uniós szabályozás is bünteti a szélerőműveket. Érdemes megnézni a menetrendezésről szóló új uniós elvárást, amely teljesen egyértelműen nehézzé teszi egyébként a szeles erőművek használatát, viszont sokkal nehezebb megmondani előre, hogy pontosan mekkora termelés fog megtörténni; és ráadásul beszélhetnénk még itt a karbantartási kérdésekről, a technológia áráról, a hálózati követelményekről, sok minden másról, de egyértelmű és világos szakmai érvek szólnak a magyar kormány ezen álláspontja mellett. Szó volt a Mátrai Erőműről is. Többen fogalmaztak meg ezzel kapcsolatban kritikákat. Engedjék meg, hogy arról tájékoztassam önöket, hogy a magyar kormány, a polgári kormány minden esetben arra törekszik, és erről az expozé kapcsán is én is próbáltam beszélni, hogy az energiabiztonságunkat és az energiaszuverenitásunkat tudjuk növelni. Ezért vásároltuk vissza a MOL tulajdonrészének az ötödét. Azokat az energiapolitikához, energiaügyhöz kapcsolódó kritikus infrastruktúrákat ezért vásároltuk szintén vissza, például a hazai földgáztárolókat. Szintén ezért döntöttünk amellett, hogy egyébként a gázbeszerzés több irányból, több forrásból valósul meg. (Arató Gergely közbeszól.) Mindez azt támasztja alá, hogy szükséges minél több olyan lehetőséget biztosítani, amely a magyar energiabiztonsághoz és energiaszuverenitáshoz hozzájárul. Bizony, az a helyzet, hogy Magyarországon a Mátrai Erőmű és az ahhoz tartozó lignitbányászati jogok kulcskérdést jelenthetnek még egyszer Magyarország számára energiaszuverenitási és ellátásbiztonsági szempontból. Akár csak a mostani események rávilágíthatnak arra is, hogy nem biztos, hogy egyébként az életünk mindig úgy megy, mint ahogy azt megszoktuk. Lehetnek váratlan fordulatok, amikor bizony fontos az, hogy hazai kézben milyen erőmű van, és egyébként hozzá kapcsolódóan milyen energiahordozó. Magyarország számára kizárólag a lignitvagyon van, a mátraaljai lignitvagyon áll rendelkezésre. Ez a 2,6 milliárd tonnás lignitvagyon fontos, hogy közvetlen állami kontroll alá kerüljön, még akkor is, ha egyébként a Mátrai Erőmű átalakítása számunkra egy kulcsprojekt, aminél azt kérjük, hogy ne támadják, hanem támogassák… (Csárdi Antal: Álljunk az élére! - Derültség az ellenzéki padsorokban.) Álljanak az élére, képviselő úr, jól mondja, hiszen a Mátrában is szeretnénk megőrizni az ott dolgozó emberek munkahelyét, és olyan innovatív módon átalakítani az erőművet, amelyik képes lesz arra, hogy új technológiákkal, gázzal, hulladékégetéssel, napenergiával az ott élők, az ott dolgozók számára munkahelyet biztosítson, egyébként pedig az ellátás biztosított legyen.
