Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 21. kedd - 121. szám - A klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
1666 hogy a természeti környezetünket iszonyú ütemben tesszük tönkre, a földi környezetet katasztrofális mértékben elszennyeztük. Ferenc pápa is arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány a természet egyik válasza arra, hogy figyelmen kívül hagyjuk az ökológiai válságot. Be kell látnunk, hogy a különböző válságok összefüggnek, közös gyökereik vannak, és ha ezeken nem változtatunk, akkor kiszámíthatatlan járványokkal és válságokkal kell szembenéznünk. Mind a koronavírus-járványt, mind a klímaválságot komolyan kell vennünk. Elérkezett a valódi cselekvés ideje. Tisztelt Képviselőtársaim! Remélem, a mai napon érdemi vita és párbeszéd bontakozik ki az éghajlatváltozás megfékezése és alkalmazkodásunk érdekében. Remélem, hogy a kormány nem azt fogja nézni, hogy ki mondja, hanem hogy mit mond. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Schanda Tamás államtitkár úrnak, aki a kormány nevében kíván felszólalni. Államtitkár úr, parancsoljon! SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Sok mindenről volt szó itt az előterjesztések kapcsán már. Engedjék meg, hogy én konkrétan azokról a benyújtott javaslatokról beszéljek elsősorban, amelyek a tisztelt Országgyűlés előtt fekszenek, hiszen komoly kérdésről van szó. Érdemes erről komolyan beszélni. A kormány számára, tisztelt Országgyűlés, fontos a környezet védelme, és a klímaváltozás elleni küzdelem, hiszen mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt és elviselhetőbb klímát szeretnénk. Az Alaptörvényünk is tartalmazza azt a gondolatot, hogy a Kárpát-medence természet adta értékeit meg kell óvnunk, és azt is, hogy felelősséget viselünk utódainkért, ezért természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit. (11.50) A klímaváltozással szemben nem szavakkal, nem törvényekkel és határozatokkal, hanem elsősorban cselekvéssel lehet fellépni, és a magyar kormány így is tesz. A teremtett világ, a környezeti örökségünk védelméről, a közös jövőnkről van szó ugyanis. A kormány ennek tudatában cselekszik, azon dolgozunk, hogy a megváltozott körülményeknek hazánk a nyertesévé tudjon válni. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslat, illetve határozati javaslat az éghajlatváltozás okozta kihívásokra és az arra adandó válaszlépésekre fogalmazta meg az irányokat. Abban egyetértünk a tisztelt ellenzéki képviselőkkel, hogy a klímaváltozás korunk egyik legjelentősebb fenyegetése, és ezért hatékony cselekvésre van szükség a Föld minden országa részéről. A magyar kormány eddig is tudatában volt ennek a kérdésnek, a jövőben pedig még nagyobb hangsúlyt fektet a szükséges intézkedésekre, az építő jellegű javaslatok megtárgyalására pedig nyitottak vagyunk, mindig is azok voltunk. Tisztelt Országgyűlés! Ugyanakkor a klímaváltozás fontosabb annál, mint hogy politikai akciókra használja bárki is, mert gyermekeink jövője a tét. A 2015 decemberében elfogadott párizsi megállapodás keretében a részes felek abban állapodtak meg, hogy minden ország a közös, de megkülönböztetett felelősség és az eltérő képességek elvét követve, az eltérő nemzeti körülményekre tekintettel vesz részt a globális éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A megállapodás célja, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval 2 Celsius-fok alatt tartsa az iparosodás előtti átlaghőmérséklethez képest, de törekedve arra, hogy a hőmérséklet-emelkedés a 1,5 Celsius-fokot ne haladja meg. Magyarország mind a párizsi megállapodás részes feleként, mind pedig az Európai Unió tagállamaként elkötelezett a megállapodásban foglalt célkitűzések teljesítése iránt. Az Európai Unió és annak tagállamai, köztük Magyarország, globálisan eddig is a klímaváltozás elleni harc vezérszereplői és vezéralakjai voltak. (Egy hang az ellenzéki sorokból: Ja!) 2050-re az Európai Unió az első klímasemleges kontinenssé kíván válni, ezt Magyarország is támogatja, sőt magával szemben
