Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak

2020. április 21. kedd - 121. szám - A klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:

1667 is ezt a célkitűzést támasztotta a nemzeti tiszta fejlődési stratégia tervezetében. A cél elérése nehéz,

de nem lehetetlen: teljes és alapvető gazdasági átalakulást, átfogó stratégiai és szakpolitikai tervezést,

valamint jelentős anyagi forrásokat igényel. De négy szempontot minden esetben és mindenképpen szem előtt kell tartanunk. Az első: a

klímasemleges gazdaság költségeit a klímarombolókkal kell megfizettetni, tehát elsősorban a nagy

szennyező országokkal és a nagyvállalatokkal. A második: úgy kell végrehajtani ezt a politikát, hogy

ne emelkedjen a családok által fizetett energia és élelmiszer ára. A harmadik: nem a szegényebb

országoktól kell elvenni a pénzt, tehát nem fogadható el, hogy az Európai Unió a következő

költségvetésében a kohéziós alapokból csoportosítson át pénzt a klímavédelemre. A negyedik pedig

az, hogy nyíltan ki kell mondani, és egyetértésre kell jutni végre ebben a kérdésben, hogy

atomenergia nélkül nem lehet klímasemleges gazdaságot építeni. (Dr. Szél Bernadett: Hajrá,

Moszkva!) Az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak és a Nemzetközi Energia Ügynökségnek

is van olyan dokumentuma, amely ezt világossá teszi. A kormány a tiszta gazdasági fejlődésre való

átállás érdekében már eddig is több jelentős lépést tett: stratégiákat, cselekvési terveket fogadott el,

és további intézkedéseket is tervez. Tisztelt Országgyűlés! Magyarország reális és a magyar emberek érdekeit szolgáló, felelős

politikát követve dönt a nemzetközi és az európai uniós célokhoz való hozzájárulásról. Hazánk annak

ellenére, hogy a világ összkibocsátásának mindössze 0,1 százalékáért felelős, a nemzetközi

klímapolitikai tárgyalások kezdete óta elkötelezett e téren, és kiemelkedő teljesítményt nyújt az

éghajlatváltozás elleni küzdelemben is. Ma Magyarországon az egy főre eső szén-dioxid-kibocsátás

40 százalékkal alacsonyabb, mint a klíma- és környezetvédelem élharcosának tekintett

Németországban. Az Európai Unió tagállamai közül Magyarország az élmezőnyben jár a vállalt

kibocsátáscsökkentési célok elérése terén, és 2030-ra azon kevés tagállamok közé fog tartozni, akik

nemcsak hogy képesek lesznek teljesíteni az emissziókereskedelmi rendszeren kívüli ágazatok,

vagyis a közlekedés, az épületenergetika, a hulladékgazdálkodás, valamint a mezőgazdaság

kibocsátására vonatkozó nemzeti célt, hanem várhatóan túl is teljesíti azokat. Itt szeretném felhívni a tisztelt képviselők figyelmét, hogy jelenleg több olyan, magasabb 2030as célokat követelő tagállama is van az Uniónak, amely 1990-hez képest 2017-ig nemhogy csökkentette volna, hanem növelte a kibocsátását, vagy igen alacsony szinten áll az 1990-hez képest

elért csökkentés mértéke ezekben az országokban. Ezzel szemben hazánk önként is igen ambiciózus

célkitűzést vállalt saját magára nézve a nemzeti stratégiáiban, amelyek teljesítését a kormány az

intézkedései, fejlesztései útján hatékonyan segíti elő. A javaslattervezetben önök az államigazgatásban megjelenő, szó szerint idézem, klímagyilkos

érdekeket említik, holott ezzel szemben a valóság az, hogy mind a kormányzati intézkedések, mind a

kormányzati teljesítményt is mérő számok egészen más tendenciákat mutatnak Magyarországon,

mégpedig állításuk szöges ellentétét. De hol is tartunk jelenleg a hazai üvegházgáz-kibocsátások tekintetében? Tisztelt Országgyűlés!

A hazai bruttó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2018-ban 33 százalékkal volt alacsonyabb az 1990-es szintnél. Ez azt is jelenti, hogy az egységnyi gazdasági teljesítményre eső üvegházhatásúgázkibocsátás folyamatosan csökken. Az éves, egy főre jutó üvegházgáz-kibocsátásunk - ez 6,6 tonna - mindössze az átlagos uniós érték - ez 8,8 tonna - 75 százaléka, ami még a hasonló méretű

országokhoz viszonyítva is alacsonynak tekinthető, EU-s szinten pedig a hatodik legjobb arányú.

Erre legyünk közösen büszkék! 2010 óta 22 százalékkal - 22 százalékkal! - javult a magyar gazdasági teljesítmény üvegházgázhatás-intenzitása, vagyis az egységnyi GDP előállításával járó

kibocsátásunk. A kedvező folyamatot a 2018. évi kibocsátási adatok is megerősítik: míg a GDPnövekedés 5,1 százalék volt, a kibocsátás 0,7 százalékkal csökkent. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Magyarország tehát, minden ezzel ellentétes állítással szemben, valóban klímabajnok. Kiemelt stratégiai célunk, hogy ezt a tendenciát pedig tovább erősítsük, azaz a minőségi gazdasági növekedés