Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 21. kedd - 121. szám - A klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP), a napirendi pont előadója:
1665 rendkívül gyengék. Gondoljunk például arra, hogy az illegális hulladéklerakók felszámolása nem is befolyásolja az üvegházgáz-kibocsátásunkat. Ráadásul joggal tesszük fel azt a kérdést, hogy eddig mit csinált a kormány. (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Hiszen a jogszabályok szerint eddig is fel kellett volna lépni az illegális szemetelőkkel szemben, nem pedig tíz év kormányzás után elkezdeni ezzel foglalkozni. Az egyszer használatos műanyagok kivezetése is akkor került napirendre, amikor a magyar kormány aktív tiltakozása ellenére ez már Európa közös döntésévé vált. De a gyakorlati lépéseket azóta sem tette meg a kormány. A multicégek megregulázását is megígérte a miniszterelnök, miközben milliárdokat öntöttek a támogatásukba, és adókedvezményekkel növelték az amúgy is nagy versenyelőnyüket ezeknek a legnagyobb környezethasználóknak ahelyett, hogy inkább a kis- és középvállalkozások zöldülését és erősödését támogatta volna a kormány. A hatszoros naperőművi kapacitás kiépítése pedig szép zöldre festése a drága, veszélyes és környezetszennyező paksi atomra épülő energiamixünknek, ugyanis kevés. Arról nem is beszélve, hogy a napelemeket nem zöldmezős beruházással, értékes termőföldeket felhasználva kellene telepíteni, hanem a háztetőkre. Hiányzik az akciótervből a szélerőművek támogatása is. Arra is felhívtuk a figyelmet többször, hogy fát ültetni nemes ügy, nagyon fontos, de egymillió fa még nem erdő, nem ökoszisztéma, és így nem is nyújt olyan szolgáltatást, amely mérsékelhetné a ránk leselkedő veszélyeket. Ráadásul joggal tesszük fel a kérdést, hogy közben miért pusztítják, helyenként miért hagyják sok hektáron tarra vágni a fákat, és miért nem gondozzák, gyarapítják megfelelően a már meglévő erdeinket és zöldfelületeinket. Összességében ez a klímavédelmi akcióterv rettentően kevés. Egyértelműen azt bizonyítja, hogy a kormány a klímaváltozás ügyét kommunikációsan akarja megnyerni. Még mindig ott tart a kormány, hogy potyautas akar lenni a nemzetközi erőfeszítésekben és így az Európai Unió klímavédelmi programjában is. Még mindig ott tartunk, hogy 2030-ra mindössze 40 százalékos széndioxid-csökkentést akar Magyarország, illetve a magyar kormány bevállalni, de azért tartjuk a markunkat. A klímaalkalmazkodási feladatokkal összefüggő ágazati programoknak pedig még a nyomát sem látjuk. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném röviden megindokolni, hogy mi, e határozatot benyújtók miért nem gondoljuk indokolatlannak a klímavészhelyzetnek a kihirdetését. Tudjuk, hogy ez erős kifejezés, de indokolt. Nos, nem azért, mert az éghajlatváltozás már most közvetlenül emberek tömegeinek az életét követelné, vagy mert odáig jutottunk, hogy a szélsőséges időjárás miatt nem tudjuk előteremteni az élelmet, mert kiszáradtak a folyók, terméketlen lett a föld, és megtizedelődtek a fajok a Földön. Veszélyhelyzet van, mert egyre gyorsabban sodródunk ebbe az irányba. Ezt tudomásul kell venni, mert a probléma súlyosbodik, a kezelésére pedig nincsenek megfelelő eszközök. Veszélyhelyzet van, mert az éghajlat alapvető ökológiai feltétele a földi életnek, és ha az éghajlat változik, akkor mindenki alkalmazkodásra kényszerül. És ez bizony sokaknak nem fog sikerülni. Veszélyhelyzet van, mert a melegedés egy ideig még növelheti is az erdők szénkészletét, ám idővel az egyre intenzívebben pusztuló erdőkből származó éves kibocsátás elérheti a jelenlegi összes emissziónak akár a 40-55 százalékát is. És veszélyhelyzet van, mert az éghajlatváltozás összefonódik minden más problémával is. Egy régi-új vírus megjelenése, a sivatagosodás, az erdőtüzek, az aszályok és árvizek és mindaz, ami összefügg az éghajlattal, alapvetően befolyásolja az emberek helyben való boldogulását, és nagyban hozzájárul a migráció fokozódásához is. Tisztelt Ház! A koronavírus-járvány megjelenése és gyors elterjedése, a járvánnyal járó egészségügyi hatások, a fertőzöttek számának exponenciális növekedése a világban és a nagyarányú elhalálozások száma teljesen természetesen elterelték a figyelmünket az éghajlatváltozás kérdéseiről és a tágabb összefüggésekről. De egyre többen irányítják a figyelmet arra, hogy a világméretű járvány összefügg az életmódunkkal, a fenntarthatatlan termelési és fogyasztási gyakorlattal, azzal,
