Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 14. kedd - 119. szám - Napirend utáni felszólalások: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik):
1517 szégyenkeznivalója a tekintetben, hogy az elmúlt tíz évben milyen rezsicsökkentéseket hajtott végre, mert a rezsicsökkentés mértéke európai összehasonlításban is az elsők között van. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönjük a választ, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy egyetlen frakció sem kért elhangzásra kérdést, így a napirendi pont tárgyalásának a végére értünk. Napirend utáni felszólalások: Mai napirendi pontjaink tárgyalását folytatjuk a napirendi utáni felszólalásokkal. Kérem, hogy a termet a korábban kiadott főigazgatói tájékoztatónak megfelelő rendben hagyják el, így biztosítva mindenki egészségének a védelmét. Elsőként napirend utáni felszólalásra jelentkezett Varga-Damm Andrea képviselő asszony: „100 éve volt…” címmel. Öné a szó, képviselő asszony. DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ma száz éve lépett be a Parlament épületébe az első nő képviselő, Slachta Margit. Meglehetősen elfogadhatatlan számomra egyébként, hogy egy ilyen jeles napon a parlament vezetése nem gondolta, hogy meg kell emlékezni Magyarország történelmének első női országgyűlési képviselőjéről, ezt én most pótolom. Slachta Margit 1884. szeptember 18-án, Kassán született, és 1974. január 6-án hunyt el az Egyesült Államokban, Buffalóban. Egész életében a szociális szférának élt, a nők jogai, a nők családon belüli védelme, a nők társadalmi helyzetének kiegyensúlyozottsága érdekében hosszú évtizedeken át munkálkodott. (14.50) Édesapja 1908-ban meggondolatlan gazdasági tevékenysége miatt tönkrement, ezért az egész család az Egyesült Államokba költözött, azért, hogy boldoguljanak. Egy családtag maradt itthon, Slachta Margit, aki úgy gondolta, hogy ő bizony Magyarországon kíván boldogulni és a magyar társadalmat szolgálni. Addig ő, miután tanítóképző iskolát végzett, különböző helyeken tanított, de amikor a családja elhagyta, elment az Egyesült Államokba, beállt szociális munkásnak. Már 1915-ben szociális iskolát nyitott. 1918-ban már Magyar Nőre változtatta a Keresztény Nő lapját, tehát saját lapja volt. 1919ben Sir George Clerk antantmegbízott elé 35 ezer nőt tudott odavinni, akik a román megszállás ellen küzdöttek, és petíciót adtak át. Szinte természetes volt 1920-ban, amikor a főváros I. kerületében megüresedett egy nemzetgyűlési mandátum, hogy az ő pártszövetsége őt indította egyéni képviselőjelöltként, amit 1920. március 25-én meg is nyert. Ezt annyira nem bírta elviselni a magát felsőbbrendűnek tekintő férfi politikai közösség 1920-ban, hogy megfellebbezték az egyéni mandátumról szóló határozatot, és ezért van az, hogy Slachta Margit csak 1920. április 14-én, azaz ma száz éve léphetett be a nemzetgyűlés üléstermébe mint képviselő. 1922-ig tartott a mandátum. Ez alatt az idő alatt - az országgyűlési jegyzőkönyvekből láthatóan - folyamatosan a férfi képviselőtársak, akik ellentétes politikai oldalon voltak, gúnyolták, becsmérelték, érdemi érvek helyett női és szociális érzékenységű apácanővéri minőségét minősítették rendre. De őt ez nem gyengítette le, sőt inkább felvillanyozta, és rendkívüli módon képviselte a Házban az elesetteket, a szegényeket, a szociálisan rászorulókat és a nőket. Amikor ’22-ben véget ért a mandátuma, akkor természetesen visszatért abba a közegbe, ahonnan ő jött, és apácarendeket alapított, missziós társulatokat alapított, és rendkívüli módon aktív volt a két világháború között. Amikor a zsidótörvényeket elkezdték megalkotni, minden erejével azon volt, hogy ezt megakadályozza, és amikor elkezdődtek a pogromok, amikor a szlovákiai zsidódeportálásokat
