Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 8. szerda - 118. szám - A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK:
1407 A felsőoktatás nemzetköziesítésére vonatkozó előterjesztői javaslatok kifejezetten könnyebbséget jelentenek, adminisztratív vonalon mindenképpen. Intézményi hatáskörbe helyezi a képzési kimeneti követelménynek meghatározását az Erasmus+ program keretében létrehozott közös mesterképzések esetében. Szerintem ez kifejezetten helyes. Kimondja azt is a törvény, hogy a különböző feltételek teljesülése vagy különböző feltételek megléte esetén nem kell kötelezően betartani azt az eddigi szabályt, hogy a képzéshez szükséges kreditérték egyharmadát kötelezően az adott intézményben kell megszerezni. Én azt hiszem, hogy ez így szerencsés, és kifejezetten előmozdítja azt, hogy sokkal nagyobb legyen, akár nemzetközi vonatkozásban is az együttműködés és a közös képzés aránya, ami ebből a szempontból elősegíti a magyar felsőoktatás nemzetközi beágyazódásának a folyamatát. (15.30) Az orvosi képzésben részt vevők meg egyáltalán a szakma tudomásom szerint nagyon régóta foglalkozik azzal a problémával, hogy ha valaki még az amúgy is hosszú orvosképzés után - a graduális képzést említette az államtitkár úr, az hat év, de azért tegyük hozzá, hogy erre ráépül még a szakképesítési rész is, a szakvizsgához vezető út, és ez attól függő, hogy ki milyen területet választ, de bizony átlagosan 4-5 évvel nyugodtan számolhatunk, tehát ez egy nagyon-nagyon hosszú idő - akar tudományos pályát is folytatni, valljuk be őszintén, hogy az egy hihetetlen hosszú időtartam. Ez a mostani javaslat lerövidíti valamelyest az ehhez kapcsolódó időtartamot, egy olyan lehetőséget biztosít, ami, tegyük hozzá persze azt is, hogy nem könnyű, tehát orvostanhallgatóként a két utolsó évben még mellette elkezdeni PhD-kurzusokat felvenni, krediteket gyűjteni nem könnyű, de ne zárjuk el a lehetőségtől mindazokat, akik ezt be akarják vállalni. Úgyhogy én ezt kifejezetten örvendetesnek és üdvözlendőnek tartom, ahogyan azt is, hogy egyszerűsödne a magyar és a külföldi közös képzéseknek az akkreditációja. Ugyancsak életszerű és az eddigi felesleges bürokráciát leegyszerűsítő dolog az, hogy az egyetemi tanári kinevezéshez nem szükséges a MAB-szakértő véleménye akkor, ha az oktató eleget tesz a törvényben foglalt alkalmazási feltételeknek, és olyan külföldi intézményben volt foglalkoztatva egyetemi tanári munkakörben, amit egyébként az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség valamely akkreditáló egysége akkreditált. A deregulációs javaslatokat én külön nem részletezném, hiszen ezek alapvetően mindig azt a célt szolgálják, hogy számos kérdéskör egyszerűsödjön, és ne terhelje feleslegesen a jogrendszert. Itt már csak egyetlenegy dologra hívnám fel a figyelmet, hogy a deregulációs javaslatok apropóján kikerül a törvényből az a megfogalmazás, ami úgy szól, hogy pedagógiai alkalmassági vizsgát nem kell tenni. Szeretném megjegyezni, hogy ezzel maximálisan egyet tudok érteni; nem azzal, hogy ne legyen ilyen, hanem azzal, hogy ez a forma eltűnik, mert ez a forma, ami eddig volt - minden jó szándék ellenére be kell vallani -, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Hiszen egy 10-15, maximum 20 perces elbeszélgetésből egy pályakezdővel gyakorlatilag sok minden nem derül ki. Amit meg kell valósítani, az sokkal inkább az, hogy az alkalmasságnak a folyamatfigyelése és a folyamatkontrollálása épüljön be a pedagógusképzésbe. Csak egyetlenegy rövid statisztikát említenék ennek indokoltsága alátámasztására: 2013 és 2018 között, öt év alatt az ELTE-n 18 olyan minősítés történt, amire azt mondták, hogy az illető nem alkalmas pedagógusnak: a Debreceni Egyetemen 18; a Szegedi Egyetemen 14; a Pázmányon 13; a Miskolci Egyetemen 1. Ha ezt összevetjük azzal a létszámmal, hogy hányan tanultak egyébként ezen évek során valamilyen tanárszakon, akkor látjuk, hogy igazából ez a szűrő nem váltotta be a reményeket, úgyhogy nincs értelme ezt fenntartani. Azt a részt kell kiépíteni és működtetni jól, ami a folyamatfigyelést teszi lehetővé, annak sokkal több értelme van, úgyhogy ezzel a deregulációval mindenképpen egyet tudok érteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Brenner Kolomannak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.
