Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 8. szerda - 118. szám - A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - BÓDIS JÓZSEF innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1403 előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/9920. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Bódis József államtitkár úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. BÓDIS JÓZSEF innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek, Képviselő Urak! Tisztelt Ház! A magyar kormány folyamatosan dolgozik a felsőoktatás fejlesztésén és versenyképességének erősítésén, erről bizton árulkodnak az elmúlt időszak intézkedései. A jelenlegi helyzetben azonban még inkább felértékelődik a terület. Soha nem volt még annyira szükség a felsőoktatási szféra fejlesztésére, mint ma. A koronavírus okozta kihívás a bizonyíték rá, hogy a magyar tudásbázis erősítése nemzetstratégiai érdek. Tisztelt Országgyűlés! A Magyarország versenyképességébe tett nagyszabású kormányzati befektetés újabb, az Országgyűlés döntését igénylő állomásához érkeztünk. A „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című kormányzati stratégia jelölte ki azon alapvető irányokat, amelyek mentén a kormány az elmúlt években egy korszerű, az erőforrásokat eredményesen és hatékonyan felhasználni képes, a gazdaság és a társadalom által az egyetemek felé megfogalmazott sokrétű elvárásrendszernek megfelelni képes felsőoktatás kialakítását támogatta. A megvalósítandó feladatok szükségességét alátámasztja, hogy a felsőoktatás egész szervezetének világszintű átalakulása van folyamatban. A felsőoktatás irányítása kapcsán nemzetközi trend a külső szereplők megjelenése, a nem hatékony irányítási formák átalakítása, továbbá az állami támogatásban a teljesítményelvűség, indikátorok, rangsorok előtérbe kerülése. Az egyetemek mint szervezetek hatékonyabb működése és a magyar kormány azon felsőoktatási stratégiai célja, hogy Magyarország Európa öt legversenyképesebb és legélhetőbb országa közé kerüljön 2030-ra, tette szükségessé az önök előtt lévő törvényjavaslat benyújtását. A nemzeti felsőoktatási törvény határozza meg az intézményrendszer működését. A felsőoktatási intézmények fejlődési irányát, azt a folyamatot és feltételrendszert, hogy képessé váljanak a térség társadalmi, gazdasági környezetét fejlesztő tudományos, innovációs, művészeti és képzési ökoszisztéma hatékonyabb és eredményesebb működtetésére, a törvényi keretek megteremtésével kell és lehet létrehozni. A felsőoktatási intézményi modellváltással olyan felsőoktatási intézményi működést alapozunk meg, amelyben az egyetemek a helyi társadalmi élet, az értelmiségképzés és a gazdaságfejlesztés motorjaként az igényekre rugalmasan reagálva biztosítják a képzési, kutatási, innovációs és művészeti, valamint sport- és kulturális szolgáltatási hátteret a régió és az ország versenyképességéhez. (15.10) A modellváltást biztosító, a felsőoktatási intézmények működését meghatározó módosítások a következők. A módosítás alapján a felsőoktatási intézmény alapítására jogosultak köre kiegészül a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény alapján létrejött vagyonkezelő alapítvánnyal. Az új felsőoktatási agrárstratégia és a modellváltás kapcsán a törvénymódosítás megteremti a jogszabályi alapjait annak, hogy a modellváltó felsőoktatási intézményeket működtető közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszerezhessék az állami tulajdonú, a Nemzeti Földalapba tartozó, eddig is az intézmények vagyonkezelésében lévő földek vagyonkezelői jogát. Az intézményi átalakulásokat segíti, hogy az új intézményi szervezetben jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek hozhatók létre. A törvényjavaslat egy új finanszírozási keretet határoz meg a felsőoktatási intézmények támogatására. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat még korszerűbb és versenyképesebb felsőoktatás megteremtését célozza meg. Szabályozásunk egyszerűbbé válik, intézményeink rugalmasabban és felesleges kötöttségektől mentesen vesznek majd részt a nemzetközi kutatásokban és programokban. A magyar hallgatók külföldi tapasztalatszerzése is könnyebbé válik, miáltal nemcsak az ő tudásuk, hanem a nemzeti tudáskincs is bővül. A módosítási javaslatokat tulajdonképpen két részre oszthatjuk. Egyrészt a törvényjavaslat felsőoktatási intézményeink működésének egyszerűsítését és finanszírozásának átláthatóbbá tételét
