Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 8. szerda - 118. szám - A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - BÓDIS JÓZSEF innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1404 célozza, másrészt a hatékony ismeretszerzést elősegítő szakmai változásokat szeretnénk eszközölni. Ez utóbbi változások egyrészről a felsőoktatás nemzetköziesítését segítik elő, másrészről a képzést érintő szabályokat módosítják annak és magának a pályának a népszerűvé tétele érdekében, végezetül pedig a változások egy része a deregulációt határozza meg, illetve célozza meg. Felsőoktatásunk nemzetköziesítése érdekében a javaslat a képzési és kimeneti követelmények meghatározását az „Erasmus+” program keretében létrehozott közös mesterképzés esetében intézményi hatáskörbe helyezi, hasonlóan a szakirányú továbbképzésekhez, ezzel pedig igen jelentősen leegyszerűsíti a programok létrehozását, működtetését a felsőoktatási intézmények számára. Az oktatás, kutatás minőségi feltételeinek biztosítása, külföldi szakemberek magyar felsőoktatásba vonzása érdekében az intézményben egyetemi tanári munkakört betöltő oktató hazai egyetemi tanári kinevezése az európai minősítés alapján egyszerűsített eljárásban, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményének külön kikérése nélkül megy végbe. Mindez arra figyelemmel, hogy azonos személy esetén, azonos tárgyban, azonos hatályú minősítésre jogosult szervezet által a kérdéses minősítés külföldön már megtörtént. Ez természetesen csak akkor alkalmazható szabály, ha az adott oktatót már külföldön is egyetemi tanári munkakörben foglalkoztatták. A tudományos utánpótlást kívánjuk elősegíteni azzal, hogy a doktori képzésben komplex vizsga teljesítésével hallgatói jogviszonyt létesíthet az is, aki az általános orvos szakon a hallgatói jogviszonyával párhuzamosan egyénileg készült fel a fokozatszerzésre, vagyis az orvosok számára lehetővé válik az egyedülállóan hosszú, hatéves graduális képzésben a tudományos képzésre való felkészülés. Ezzel a módosítással a kormánynak az a célja, hogy a jövő orvosai ne csak kiváló szakemberek legyenek, hanem a tudományos életben is minél hatékonyabban tudjanak helytállni, a kutatási eredmények minél gyorsabban át tudjanak kerülni a hétköznapi orvoslás területére is. Mindannyian tudjuk, hogy hazánk jövője a felnövő generációkon is múlik, így a kormány kiemelt figyelmet szentel gyermekeink oktatásának, ezért a pedagógusképzés kapcsán a 2013-ban elindult osztatlan tanárképzésben azokon a tanárszakokon, amelyeknek két változata, a középiskolai és az általános iskolai tanár van, más tanárszakokhoz hasonlóan, egységes szerkezetű tanárképzés jön létre, mely tanárszakok a köznevelési intézmények tekintetében az általános iskolai és a középiskolai tanári feladatokra egyaránt felkészítenek. A tanárképzés formáinak bővítésével könnyebbé válik a pedagógusképzésbe való bekapcsolódás a már felsőoktatási tanulmányokat folytatók számára. Tisztelt Képviselők! A „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című kormányzati stratégia megvalósításának keretében már sor került többek között az intézményhálózat konszolidációjára is. Az állami felsőoktatási intézmények az ország térszerkezetéhez igazodó átszervezésének tapasztalatait felhasználva elérkezett az ideje, hogy a felsőoktatási stratégia nyolc, társadalmi és nemzetgazdasági szempontból kiemelt képzési területe közül az agrárképzési területre kiemelt figyelmet fordítva, létrejön egy túlnyomóan agrárképzési profilú felsőoktatási intézmény. Az új intézmény hatékonyan fogja kiszolgálni az ágazat jelenlegi és jövőbeli szakemberigényét, képes lesz megfelelő mennyiségű és tudású szakember és vezető kibocsátására, egy technológiailag fejlett infrastruktúrára és tangazdasági bázisra alapozva. Az átalakulással a magyar agrár-felsőoktatás új fejlődési pályára állhat, és 2030-ra magyar agráregyetem kerülhet be a világ legjobb száz agrártudományi egyeteme közé, ezzel növelve a magyar agrárgazdaság, az agrárképzés és -kutatás nemzetközi elismertségét és beágyazottságát. Tisztelt Ház! A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítási javaslata tartalmaz egy további intézményi átalakítást is, amelynek megvalósításával mindkét egyetem fejlesztési lehetőségei új, növekvő pályára állhatnak. Az átalakítással a Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kara az egyik legrégibb, a rendszerváltás idején elsőként induló egyházi pedagógusképző intézményhez csatlakozhat, kihasználva ezzel a két intézményben jelenleg is magas szintű oktatás egyesítésében rejlő lehetőségeket, valamint ezzel az intézményátalakítással még egy felsőoktatási intézmény jelenhet meg Kecskeméten, a Károli Gáspár Református Egyetem.
