Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 8. szerda - 118. szám - A Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS (független):
1377 létrehozni azt az infrastruktúrát, ami a gyarmat kizsákmányolásához kifejezetten az angol érdekek szempontjából mindenképpen szükséges. És most ugyanaz történik Magyarországon is. Ezt a vasútvonalat, ami vasúti teherfuvarozásra szolgál, nem a magyar emberekért építjük, nem a magyar vállalkozásoknak fognak majd az árutonnái ezen a vasúti vonalon útra kelni Nyugat-Európa felé. Ellenkezőleg, megint ott tartunk, mint ami egyébként történik az európai uniós támogatásokkal, hogy gyakorlatilag az itt megtelepedett külföldi cégek részére építünk európai uniós pénzből infrastruktúrát azért, hogy az ő üzleti érdekeiket tudjuk képviselni. Itt azért ajánlom képviselőtársaim figyelmébe azt, hogy amikor Öttinger úr, az Unió költségvetési biztosa arról beszélt, hogy Németország ennek a rendszernek nem nettó befizetője, hanem nettó haszonélvezője, akkor bizony igaza volt. Itt pedig egyenesen arról van szó ennél a törvényjavaslatnál, hogy nem is európai uniós pénzből építünk a kínaiaknak vasúti struktúrát Magyarország területén, hanem egyenesen hitelt veszünk fel tőlük azért, hogy sikerüljön megépíteni ezt a vasúti struktúrát, amit garantáltan nem magyar vállalkozások fognak felhasználni a saját érdekeikben. Egyébként azért itt ajánlom figyelmébe képviselőtársaimnak a lakossági fórumaik tapasztalatát. Amikor én például megkérdeztem a lakossági fórumokon az ott megjelent embereket - nemegyszer olyan embereket is meghívtam, akik egy adott területnek értelmiségi képviselői, és az adott helyszínen laknak -, megkérdeztem mindig azt, hogy ha esetleg úgy gondolják, hogy ezek a vasúti beruházások megtérülőek, és ezt a magyar vállalkozások fogják felhasználni, ezeket a vasúti kapacitásokat, akkor kezdjék el sorolni azokat a magyar nagyvállalatokat, ipari vállalatokat, amelyek majd megtöltik ezeket a vasúti szerelvényeket áruval. Természetesen döbbent csönd volt a válasz. Ugye, fontos látni azt, hogy minek alapján ítéljük meg, hogy drága vagy olcsó az elénk kerülő törvényjavaslatban szereplő vasúti beruházás. Kétségtelen tény, hogy az egy jogos érv, amit államtitkár úr említett, dupla sínpárról van szó, drágító tényező. Zárójelben mondom egyébként, hogy én beszéltem olyan emberekkel, akik vasútépítésben hosszabb ideje dolgoznak, elmondták, hogy az alföldi homokon nem lehet csak úgy egyszerűen vasutat építeni, mert a talaj teherhordó rétegéig le kell menni, és ott cölöpös technikával meg kell oldani azt, hogy átvállalhassa a talaj azt a rendkívüli terhelést is. Gyakorlatilag ez meg tudja drágítani kétségtelenül a beruházást. Azonban nagyon fontos azt látni, hogy mindenki drágának mondta ezt a vasúti beruházást. Kérdés még itt ennek a nyomvonalnak a felvetődése. Hölgyeim és uraim, egy olyan nyomvonal, ami Magyarország összes ipari körzetét gondosan elkerüli, számomra egyenesen döbbenetes. Tehát én ajánlok valamit képviselőtársaim figyelmébe, még egyszer mondom, hosszabb ideje foglalkozom gazdaságpolitikával, ezen belül is közlekedéspolitikával: Magyarország legnagyobb vasúti árufuvarozó cége a Rail Cargo Hungaria, aminek egyébként rendkívül profi menedzsmentje van. (13.00) Képviselőtársaim figyelmébe ajánlom, hogy Kovács Imre, a társaság korábbi vezérigazgatója jelenleg az osztrák cég igazgatótanácsában ül, és döbbenettel látjuk, hogy magyarként gyakorlatilag egy nemzetközi nagyvállalatot vezet Ausztriában. Azért erre elég kevés menedzser volt képes, valljuk meg őszintén. Amikor arra gondolunk, hogy milyen szerepe van a Rail Cargónak Magyarország vasúti teherfuvarozásában, és ki a legnagyobb megrendelője, akkor megint csak döbbenettel kell néznünk, hogy ez a tervezett vasútvonal pont Magyarország legnagyobb vasúti teherszállítási megrendelőjét, a Dunaferrt kerüli el. Ugyanis, hölgyeim és uraim, a Rail Cargo által a szaksajtóban közzétett információk alapján a Dunaferrhez szorosan ötszáz ember foglalkoztatása kapcsolódik, részint a MÁV-TRAKCIÓ, a záhonyi vasúti átrakó, részint a Rail Cargo Hungaria révén ötszáz ember foglalkoztatását oldja meg jelenleg. S ahelyett, hogy ezt az ipari körzetet elérnénk ezzel a vasútvonallal, természetesen gondosan elkerüljük Magyarország legnagyobb ipari szállítóját és megrendelőjét. Nagyon fontos látni azt, hogy ami Európában történik, az mennyire álságos. Míg az Európai Unió vezetői folyamatosan arról beszélnek, hogy különböző erkölcsi, politikai, alapvetően liberális
