Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 8. szerda - 118. szám - A Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - SZÉKELY SÁNDOR (független): - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
1365 SZÉKELY SÁNDOR (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Két tévedésem van a mai nappal kapcsolatban. Az egyik az, hogy azt gondoltam, hogy annál pofátlanabbul elintézni valamit, mint pár évvel ezelőtt a Fővárosi Közgyűlésben az online jegy bevezetését, illetve nem bevezetését, ott a képviselőknek a szavazás előtt egy perccel hoztak egy kétszáz oldalas papírt, és szavazni kellett egy hétmilliárdos dologról. Szóval, én azt gondoltam, hogy ennél pofátlanabbul nem lehet dolgozni, de úgy tűnik, hogy tévedtem. Itt egy 700 vagy 600 milliárdos dologról kellene dönteni úgy, ahogy ezt ma nagyon sokan elmondták körülöttem, gyakorlatilag titkosítottak az anyagok, és nem nagyon tudjuk, hogy miről beszélgetünk. A másik probléma, a másik tévedésem a mai napra az, hogy én azt gondoltam, hogy ma arról fogunk beszélgetni, hogy hogyan mentsük meg az országot abban a helyzetben, amiben vagyunk a járványhelyzet miatt. Mi most tényleg arról beszélgetünk, hogy hogyan vegyünk föl egy gigahitelt akkor, amikor az országban százezrek vannak munka nélkül, illetve kerültek munkanélküli helyzetbe?! Tényleg arról beszélgetünk, hogy Orbán Viktor strómanjának hogyan legyen még pár száz milliárd forintja, miközben éppen körülöttünk omlik össze a világgazdaság, és így veszünk mi föl egy gigahitelt, azt sem tudván, hogy mi fog történni nemhogy Magyarországon, hanem a földön, mondjuk, két hónap múlva, hogy hogyan rendeződnek át a struktúrák?! Nekünk nem erről kellene beszélgetni, hanem arról kellene beszélgetni, hogy hogyan védjük meg az embereket. Például arról, hogy mondjuk, legyen-e 37 500 forint a családi pótlék, vagy legyen-e a minimálnyugdíj 100 ezer forint, vagy hogy ne csak a vállalkozásokat meg a bankokat segítse ki a kormány, hanem mondjuk, a dolgozókat is, és legyen, mondjuk, 100 ezer forint a minimáljövedelem. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. ELNÖK: Jó napot kívánok! Üdvözlöm önöket. Folytatjuk munkánkat, méghozzá előre bejelentett felszólalók felszólalásaival. Ezek sorában Z. Kárpát Dániel képviselő úr, a Jobbik képviselője szólhat. Parancsoljon! Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A technikai személyzettől előre is elnézést kérek, hiszen államtitkár úrral igyekszünk a szociális távolságtartás új szabályainak megfelelő távolságot tartani, ezért félig-meddig vagyok csak a saját helyemen, de nem akarom kockáztatni az ön egészségét sem. Ugyanakkor a Fidesz-KDNP kedélyállapotát szeretném felborzolni egy kicsit a tekintetben, hogy ha ezt így csinálják tovább, amit itt a mai napon összebűvészkedtek, akkor nem túlzás azt mondani, hogy a Fidesz-kormányok legnagyobb korrupciós botrányát készítik elő. Potenciális módon, ez kijelenthető, a Fidesz 4-es metrójáról lesz szó így, ebben az értelemben. Azt is látjuk, hogy vissza kellene önöket hozni a Csillagkapun túlról a magyar valóságba. Tehát halló, jó reggelt kívánok, kormánypárti képviselőtársaim! Az a helyzet, hogy itt magyar emberek tízezrei veszítették el az állásukat az utóbbi napokban. Mindennap újabb ezrek veszítik el az állásukat, és önök itt arról társalognak a parlamentben, hogy egy több száz milliárdos beruházással új vasútvonalat építenek Budapest-Belgrád vonalon. Ugyanakkor már ebben az évben a most előttünk fekvő költségvetésben ott van nagyságrendileg 60 milliárd forint, amely megfogható lenne; be kellene, kérem szépen, fagyasztani ezt a projektet, és a megfogható összeget ebben a pillanatban átutalni a járványügyi védekezés számlájára, és pont, és lefújni ezt a napirendet. Az a helyzet, hogy önök ehhez képest arról tárgyalnak, hogy hogyan lehet további összegeket külföldi megahitelből, idegen partnerek igénybevételével belecsorgatni abba a tervezetbe, amelyet Magyarországon lényegében senki sem akar. Itt a „lényegében” szón lehet vitatkozni, nyilván a régióban élő egy-kétezer ember számára és a kiskunhalasi tízezrek számára azért ez mérhető segítséget is jelenthet tíz év múlva, ha egyszer jól megcsinálják. De az egészen biztos, hogy erre a beruházásra ebben a formában személyszállítási szempontból nincsen feltétlenül szükség.