Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 7. kedd - 117. szám - A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter, a napirendi pont előadója:
1196 Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosítása tekintetében ki kell emelnem a sok esetben jogbizonytalanságot eredményező tartós földhasználat és ingyenes örökhasználat jogi rendezését. Az érintett földrészletek bár egy korábbi törvényi rendelkezés folytán a jogosultak tulajdonába kerültek, de a hatályos szabályozás szerint a tulajdonjog bejegyzésére csak kérelem alapján kerülhet sor. A gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel a javaslat előírja az ingatlanügyi hatóság hivatalbóli eljárását a törvény alapján már tulajdonjogot szerzett személyek e jogosultságának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése kapcsán. A javaslat rendezi az erdőként nyilvántartott ingatlanokon ráépítéssel az állami erdőgazdasági társaságok által akár évtizedekkel ezelőtt létesített, de máig rendezetlen jogállású felépítményeknek a vagyonkezelő állami tulajdonú erdőgazdasági társaság tulajdonában álló, önálló ingatlanként történő feltüntetését is. Ezen ingatlanok esetleges eladása csak a magyar állam számára lesz majd lehetséges. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvénynek az erdészeti munkák szakmai irányításáról, őrzéséről szóló fejezete is koncepcionálisan megújul. A módosítás legfőbb célja az erdészeti szakirányítás megfelelő szakmai színvonalának biztosítása és az ágazati tevékenység jogszerű keretek közé szorítása. A javaslat alapján a teljes erdővédelmi bírságrendszer is jelentősen átalakul, a korábbi, közel ötven erdészeti szakterületi szankcióból öt plusz kettő szankcióhalmaz kerül bevezetésre. (10.50) A jelenleg hatályos erdőtörvény a jogsértések szankcionálásában mérlegelést nem engedő, szigorú szabályozási elvet követ. Ugyanakkor a hatályba nem lépett, de kihirdetett szankciótörvény szabályozási koncepcióját is figyelembe véve időszerűvé vált a jogkövetkezmények alkalmazása megválasztásához egységesen mértékadó mérlegelési szempontok bevezetése, az ágazati sajátosságokra is figyelemmel. A Nemzeti Földalapba tartozó földek hatékonyabb hasznosítását célzó rendelkezések közül is indokolt néhány új eljárás ismertetése. A Nemzeti Földalap vagyoni köre kibővül a termőföld védelméről szóló törvényben állandó jellegű növényházként meghatározott és az ingatlannyilvántartásban ekként nyilvántartott művelés alól kivett földrészlettel. Az üvegházak számának jelentős növelését célzó kiemelt kormányzati cél elérése érdekében a szabályozásban a termőföldek kímélete mellett a létesítés feltételeinek jelentős egyszerűsítése, egyúttal a költségek csökkentésének lehetősége nyílik meg. Mindez a jelenlegi, az egész világot érintő gazdasági krízishelyzet után újjászületendő gazdaságban fog majd különös jelentőséget kapni, hiszen még több minőségi magyar zöldségfajta biztonságos és időjárástól független módon történő előállítására ad majd lehetőséget az agrárium szereplőinek, a gazdáknak. Szintén fontos változás, hogy a jogalkalmazási tapasztalatok, továbbá a „Magyar falu” program kapcsán lefektetett célok megvalósulását elősegítendő a jelenleginél több lehetősége lesz a települési önkormányzatoknak arra, hogy állami földek használati vagy tulajdoni jogához jussanak. A javaslat alapján minden olyan mezőgazdasági célú, állami tulajdonban álló ingatlan tartós hasznosítása lehetővé válna, amelyre eddig valamilyen jogi vagy egyéb probléma miatt nem kerülhetett sor. Ilyenek a gyümölcsösök, ültetvények vagy épp az állami halastavak. Lefektetjük továbbá az alapjait egy, a jelenleginél is nagyobb volumenű állami fásítási, erdősítési programnak a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított területeken. A tervezet törvényi szinten határozza meg azt is, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletnek haszonbérleti szerződés vagy megbízási szerződés alapján gyakorolt használati jogosultságáért ellenértékként a törvény hatálybalépése után kötött szerződések esetében legalább 2500 forint/aranykorona díjat kell fizetni. Az állam így még mindig a piaci bérleti díjakhoz képest kedvezményes díjért tudja biztosítani az állami földek tartós vagy átmeneti használati jogát, cserébe a sok esetben speciális művelési elvárásokért. Végül, de nem utolsósorban néhány mondat erejéig kitérnék a földforgalmi szabályozást érintő változásokra. A földforgalmi törvény és az ehhez kapcsolódó végrehajtási törvény módosítását elsősorban a hatályos jogszabályi környezet által meghatározott jogalkalmazói visszaélések,
