Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak

2020. április 7. kedd - 117. szám - A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HORVÁTH ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:

1197 visszajelzések, ezen belül különösen az irányadó bírósági gyakorlat folyamatos figyelemmel kísérése

és az ennek során szerzett tapasztalatok értékelése indokolják. Ha egy mondatban kellene összefoglalnom a módosítások irányát, úgy fogalmaznék, hogy a

tervezet a földadásvételi szerződésekkel kapcsolatos eljárások egyszerűsítését célozza, például elektronikus úton történő jegyzői közzététellel, ennek elsődlegessé tételével. Az egyszerűsítési törekvéseken túlmenően szükséges megemlítenem a tartási és életjáradéki

szerződések problémakörét. A jogalkalmazás során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy egymással egyébként bizalmi viszonyban nem álló magánszemélyek nagy számban kötnek földre

életjáradéki és tartási szerződést az elővásárlási jog kijátszására, a földforgalmi szabályok

megkerülésére, ezért indokolt a szerző fél oldaláról korlátozni az ilyen típusú szerződéseket. A javaslat ezen túlmenően a tulajdonosok és gazdálkodók élethelyzetéhez alkalmazkodó új,

erdőspecifikus hasznosítási, használati jogcímek, szerződési típusok kialakítása és azok hatékony, kis

érdeksérelmi kockázatokkal járó működését elősegítő szabályozása mellett tesz hitet. Ezen céllal

összhangban a tervezet újraszabályozza az erdőnek minősülő föld használati jogosultságának

átengedésére vonatkozó jogcímeket, meghatározva azok tartalmát. Ezen jogcímek az

erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződés, az erdőgazdálkodási integrációs szerződés és az

erdőkezelési szerződés. Összefoglalva az elmondottakat, a tisztelt Ház előtt fekvő törvénycsomaggal a kormány

deklaráltan azon birtokpolitikai elképzelésének megvalósítására törekszik, hogy a magyar mezőgazdaság fejlődését sok szempontból hátráltató rendezetlen tulajdoni viszonyok

megszüntetésével a gazdák versenyképességét nagyban meghatározó keretfeltételek tekintetében

jelentős előrelépést érjen el. Ugyanakkor, ahogy részleteiben rá is mutattam, a javaslat sokkal több

ennél, hiszen évtizedes adósságát törleszti az állam azáltal, hogy a teljes részarány földkiadási

folyamat gyors és méltányos lezárásának törvényi rendelkezéseit fogalmazza meg, ahogy jelentős

lépést tesz az osztatlan közös földtulajdon felszámolása érdekében is. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az ismertetett indok alapján a törvényt tárgyalja meg,

vitassuk meg, és a törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokból. - Dr. Steinmetz Ádám tapsol.) ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki kör következik.

De mielőtt ezt elkezdenénk, annak megfelelően, ahogy azt már jeleztem, tájékoztatni szeretném

önöket, hogy a felszólalások sorrendje a következő: Horváth István, Magyar Zoltán, Varga László,

Vadai Ágnes, Hohn Krisztina, Kocsis-Cake Olivio képviselő hölgyek és urak. Elsőnek megadom a szót a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának, Horváth István képviselő

úrnak. Parancsoljon, öné a szó. HORVÁTH ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az

előttünk lévő, a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának

rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/9932. számú törvényjavaslat,

mint ahogyan azt miniszter úr is ismertette, egyfajta nemzeti birtokrendezés, amely a

termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezésére, valamint

a kezelői jogok megszüntetésére tesz javaslatot, továbbá olyan törvények módosítására, melyek a

magyar gazdálkodótársadalom meghatározó részének jelenthetnek pozitív változást a dolgos

hétköznapok folyamán. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat elfogadásával elkezdődhet egy régi, a

rendszerváltás idejéből származó nehéz agrárpolitikai örökség felszámolása. Ez a nehéz

agrárpolitikai örökség pedig nem más, mint az osztatlan közös tulajdon intézménye. Bizonyára nem

kell a tisztelt Ház, tisztelt képviselőtársaim előtt az osztatlan közös tulajdon pontos definícióját

ismertetnem, azt azonban fontos elmondani, hogy a termőföldek egy jelentős részén létrejött