Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 30. hétfő - 115. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
1079 A 2011-es katasztrófavédelmi törvény megalkotása óta a kormány egyáltalán nem végezte el azokat a feladatokat, amelyeket a törvény előír, így például a katasztrófasegély intézménye. E szerint a katasztrófa következményeinek felszámolása érdekében alapvető életfeltétel biztosítására a központi költségvetésben létrehozott tartalékból kell a polgárok megélhetését biztosítani. Hallottunk az elmúlt hetekben egyáltalán erről bármit is? Vagy a veszélyelhárítási terv, ami egyértelműen le van írva, a katasztrófa időszakában végrehajtandó katasztrófavédelmi feladatokat tartalmazó központi, területi, települési és munkahelyi okmányrendszer. Hallottunk erről? Semmit nem hallottunk. A katasztrófavédelmi törvény szerint létre kellett volna hozni az országos katasztrófavédelmi információs rendszert. Ha ez a rendszer lett volna, tökéletesen működhetne arra, hogy mindenki tudja, mi a dolga, és a polgárokat tájékoztassák. Az éves költségvetési törvényben tervezni kell a hazai segítségnyújtásra fordítható előirányzatokat, amelyeket katasztrófa esetén kizárólagosan ennek a védelmére lehetne költeni. Kormányzati koordinációs szervet kellene működtetnie a törvény szerint, ami nem történt meg, mert ha igen, legalább hallottunk volna róla. A katasztrófavédelemért felelős miniszter a belügyminiszter. Én is megkérdezném, hol van Pintér Sándor, mert - reméljük, nem koronavírusos - ugyanis a törvények szerint neki kellene az első vonalban lennie, és nem a honvédségnek. Ezen túl a belügyminiszter felelős a kritikus infrastruktúrák védelméért, amihez jóvá kell hagynia a központi veszélyelhárítási tervet. Erről sem hallottunk. Levonhatjuk tehát azt a következtetést, hogy bár kormányzati propaganda van arról, hogy az ellenzék miként drukkol a vírusnak, ami önmagában is egy óriási butaság, hiszen az drukkol a vírusnak, aki maga meg akar betegedni, de ezen túl csak és kizárólag az ellenzék elleni hergelés az, ami a kormányzati tevékenységet jellemzi. Mi, az ellenzék, mindent el akarunk követni ahhoz, akár önkéntes munkával, akár javaslatok megfogalmazásával, akár törvények jóváhagyásával, hogy ebből az óriási bajból az országunk minél kisebb veszteséggel jusson ki, minél kevesebb ember betegedjen meg, haljon meg, és minél kevesebb ember veszítse el a munkáját, és kerüljön az egzisztenciális ellehetetlenülés sorsára. Azt kérem a kormánytól, fejezze be a propagandát, hanem végezze el a dolgát. Végezze el azt a dolgát, amire már sokadszor kért felhatalmazást, és a választók szerint kapott. Mi azért vagyunk itt, hogy az emberek hangját hallassuk, és azért vagyunk itt, hogy megköveteljük, ha már vannak törvényeink, akkor azokat be is kell tartani. Ez a garanciája annak, hogy Magyarország lakossága ebből a szörnyű bajból minél kevesebb áldozattal kerüljön ki. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Gyüre Csaba képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport: „Kisvárda 50 éve lett újra város” címmel. Megadom a szót képviselő úrnak. DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A szülővárosom, Kisvárda éppen ötven évvel ezelőtt lett város. Kisvárdát két tájegység határolja, a Nyírség és a Rétköz. A Rétköz mocsaras területén épült a város. A legmagasabb pontja - nagyon érdekes, mivel egy alföldi településről van szó - az Asszony-hegy, 139 méter magas, de a városban ezt hegynek nevezik. A város éghajlatát a közeli Zempléni-hegység és a Kárpátok vonulata is alakítja. Nevét a honfoglalás idejéből származó földvárról kapta, sőt ez már korábban is megvolt. Mit jelent a „várda”? Ez a kicsinyítő képző, a „d” betű a szó végén, „várad”, „várda”, ez váracskát jelent, és innen is származik Nagyvárad és Kisvárda neve is, ebből származik majd később, hogy megkülönböztessék a két Váradot, ezért a Nagyvárad a „nagy”-ot kapta, Kisvárdára pedig a „kis” jelző esett, mivel kisebb település volt. Már a honfoglaláskor birtokba vette a magyarság. Határvédő rendszert épített ki, aminek a központja Kisvárda volt. Borsova határvármegye volt az egyik első vármegye, amely megalakult.
