Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 30. hétfő - 115. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - KÁLLÓ GERGELY (Jobbik):
1080 1085-ben Szent László itt győzi le Kutesk kun fejedelmet, és a győzelem emlékére templomot építtetett a közeli dombon. Ez ma Kisvárda központja, és igaz, hogy átépítésekkel, de ez a templom mind a mai napig áll. A XII. században már jelentős gazdasági szerepe van a városnak. Ekkor már hetivásárokat tartanak Kisvárdán. A város neve szorosan összefügg a Várday-családdal, amely birtokolta ezt a területet. A Gutkeled nemzetségből származott a Várday-család, ő az ősi birtokos. Már az 1200-as években említik oklevelek a Várday-családot. A Várday család, illetve ezen belül is Várday Pelbárt 1415-ben Luxemburgi Zsigmond királytól kap engedélyt kővár építésére, és ez fellendíti a várost. 1421-ben már országosvásár-tartási jogot kap Kisvárda, és a király városi joggal ruházza fel, tehát már 599 évvel ezelőtt megkapta Kisvárda a városi rangot. A Várday-család Mátyás király uralkodása idején éli csúcspontját. Várday István bácskalocsai érsek, bíboros, Mátyás király fő- és titkos kancellárja 1465-71 között már átépíti a várat. Az építkezésen harminc mesterember és sok-sok jobbágy dolgozott. Az első fennmaradt magánoklevél is magyar nyelvű, és a Várday-családhoz kötődik, ami magyar nyelven íródott. Várday Aladár 1486ban Visegrádról küldte testvérének, Várday Miklósnak Kisvárdára a levelet. Az 1500-as évek elején Várday Ferenc erdélyi püspök a vár köré 3 méter széles palánkfalból külső várat építtet, mély vízzel tölti fel, mocsár veszi körül, négy-négy sarkán egy-egy bástya áll. 1526 után trónviszályok vannak. A Várday-család előbb Szapolyai Jánoshoz áll, aztán I. Ferdinándhoz. Emiatt az erdélyi hadak háromszor is ostromolják sikertelenül a várost. Várday Pál bővíti a várat mint esztergomi érsek. Három új olasz füles bástyát kap a vár, és három régi típusú bástyát is Ottavio Baldigara olasz hadmérnök irányításával. 1583-ben hal ki a Várday-család Várday Mihály királyi főpohárnokmester halálával, és ezzel férfiágon kihalnak. Ezután a vár és a város a Nyáryak, Esterházyak, Homonnaiak, Zichyk tulajdonába kerül. 1591-ben megalakul a város első céhe, a csizmadiacéh. A XVI-XVII. században Szabolcs vármegye központja a város. A XIX. században lesz majd egy újabb fellendülés, de előtte Rákócziról egy-két szó, hiszen négyszer járt a településen, a fő utánpótlási központja, a foglyok őrzőhelye, a megyei adminisztráció központja, az átvonulók szállása. 1711 után veszíti el a jelentőségét, és ekkor a vár is romlásnak indul. A falak leomlanak, illetve elhordják részben a várat. Az első műemlékvédelmi dokumentum is innen származik, az egyik első magyar, amelyben 1828-ban rendelkeznek arról, hogy a vár falait a továbbiakban meg kell védeni. Ezután is folytatódott a fejlődés egészen odáig, hogy száz év alatt megnégyszereződött a XIX. század végén Kisvárda lakossága, az urbanizációs szintje megemelkedett, és ezért döntött úgy 1970. február 27-én, pénteken a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a kormány előterjesztése nyomán, hogy Kisvárdát 1970. április 1-jei hatállyal várossá nyilvánítja. (18.00) Ezúton gratulálok a 600 éves és az 50 éves városhoz, a város minden lakosának jó egészséget kívánva. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Kálló Gergely képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport: „Mi a helyzet a Volánnál?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. KÁLLÓ GERGELY (Jobbik): Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Szűzbeszédemet nem ilyen témában és nem ilyen körülmények között szerettem volna elmondani. Szerettem volna beszélni a korkedvezményes nyugdíjakról, a „Modern városok” programról, azonban a szükség törvényt bont, így nekem is más, a választóimtól érkező problémákat kell önöknek bemutatnom, és önökkel együtt megoldást találni rájuk.
