Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 19. kedd - 94. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
975 De tudja, mi nem biztosítja a jogát a magyar embereknek, hogy részt vegyenek rendes szociális ellátásban? Az, hogy tízezer álláshely betöltetlen, az, hogy egy gyógypedag ógus 130 ezer forintot keres, és az, hogy ezeket az embereket önök nem hallgatták meg lassan tíz éve. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr kí ván válaszolni. Megjegyzem, képviselő úr, hogy felszólalási szándékában a vidéki városok mindennapi nehézségei, a tömegközlekedés kérdései szerepeltek. Öné a szó, államtitkár úr. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszö nöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban érdeklődéssel hallgattuk a vidéki közlekedés csődközeli helyzetével kapcsolatos gondolatait. Reméljük, a vidéki emberekre is legalább azért egykét mondatot majd szentelni fog, ha má r ezt a címet adta a felszólalásának. (Ungár Péter: Vidéken is vannak szociális dolgok.) Tisztelt Képviselő Úr! A szociális szférában, szektorban dolgozók iránti megbecsülésünket többek között azzal is kifejeztük, hogy a szociális munka napját bevezettük M agyarországon, önök viszont még arra sem vették a fáradságot, hogy ezt támogatták volna itt a parlamentben, tisztelt képviselő úr. Önök hétről hétre, vagy inkább azt mondom, hónapról hónapra jönnek elő azzal az állításukkal, hogy Magyarországon a sztrájktö rvény kizárja a sztrájkot, kizárja a munkabeszüntetést. Csak mindnyájan láttuk, tisztelt képviselő úr, hogy az Audi esetében valahogy mégis megszerveztek egy sztrájkot, és mégis megtörtént Magyarországon a sztrájk szervezése. (Ungár Péter: Magáncég! - Dr. Vadai Ágnes: A magáncég más!) Hogy lehet, hogy egyrészről önök azt mondják évek óta a munka törvénykönyvéről, hogy kizárja a sztrájkot, miközben mi magunk is láttunk egy sztrájkot, egyébként egy eredményes sztrájkot, amely egyezséggel zárult a munkaadó és a munkavállaló között? Tisztelt képviselő úr, pontosan ez a megszervezett és részben eredményes sztrájk mutatja, hogy nem igaz önöknek az az állítása (Dr. Vadai Ágnes: Az egy magáncég!) , hogy ki lenne zárva annak a lehetősége, hogy Magyarországon valaki sz trájkot tartson. Ami a tárgyalásokat illeti: az MKKSZszel és a SZÁDdal folyamatos tárgyalásban van az EMMI, immáron egy éven igencsak intenzívek is ezek a tárgyalások, a tegnapi napon is volt egy forduló a sztrájktárgyalásokkal kapcsolatban, úgyhogy telj es mértékben a törvényes keretek között zajlik. Amennyiben nincsen konszenzus - ezt írja elő a törvény - a kormányzati képviselők mint kvázi munkáltatók és a szakszervezetek között arról, hogy pontosan a gondozottak érdekében, tisztelt képviselő úr - nem a kormányról vagy a szakszervezetekről szól ez a passzusa a törvénynek, hanem a gondozottakról , a gondozottak annak a napnak se lássák kárát, nyilván legyen a sztrájknak is értelme, tehát legyen látható a közvélemény számára és mindenki más számára is, ho gy sztrájk van, ezért van nyilván ennek a lehetősége a törvényben, ugyanakkor ez nem jelenti azt, nem jelentheti azt, hogy ilyen esetben, ahol adott esetben önmagukról gondoskodni nem tudó emberekről kell gondoskodni, ők ellátás nélkül maradjanak. Ennek a minimális szintjét azért meg kell határozni, hiszen az nem lehet, hogy nem nyitják rájuk az ajtót akár napokig. Ennek tehát megvan egy bizonyos szintje. Ebben vagy kialakul a konszenzus a két fél között, vagy ha nem alakul ki, akkor ennek van egy természet es módja, mint sok más esetben is, hogy akkor a bíróság dönti el, ha a felek ezt nem tudják megtenni, akkor majd a bíróság dönt. Én úgy tudom, hogy a szakszervezetek be is jelentették, hogy a bírósághoz fognak fordulni, hogy mivel a két fél ezt nem tudta m egállapítani közösen - általában ez a sztrájktárgyalásokon így szokott lenni, tehát ebben azért a gyakorlathoz képest nagy eltérés nincsen , akkor majd eldönti a bíróság, hogy mi az a szint, amit minden intézményben biztosítani kell, és mi az, ami azon tú li szint, tehát a sztrájk részét képezheti.
