Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 19. kedd - 94. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - UNGÁR PÉTER (LMP):
974 Simon Attila helyettes államtitkár szerint 10 0 százalékos feladatellátást kell tekinteni elfogadhatónak, míg ugyanezen a napon Rétvári Bence - remélem, ön válaszol - azt mondta az MKKSZ szerint, hogy jogilag nem is létezik olyan, hogy elfogadható szolgáltatás, így tulajdonképpen nincs jogi lehetősége a szociális szakszervezetnek sztrájkolni. Kérem, mondják amúgy meg itt, ha már lesz lehetősége az EMMInek válaszolni, hogy melyik a valódi válasz, mit kell teljesíteni ahhoz a szociális szakszervezetnek, hogy végre kapjanak egy dátumot, amikor sztrájkoln i tudnak. És beszéljünk arról, hogy miért akarnak sztrájkolni a szociális dolgozók Magyarországon. Hiába fogja elmondani ugyanazt az 1974es termelési jelentést, amit már 74szer meghallgatott mindenki ebben az országban, a helyzet ezzel szemben a következ ő. Az a helyzet, hogy a közalkalmazotti bértábla 76 százaléka, tehát 170ből 130 fokozat - azért ez elég sok - a minimálbér vagy a bérminimum által lefedett bért jelenti a szociális intézményben. Tehát hiába mond egy átlagbért, hiába fogja azt mondani, hog y az mennyivel nőtt, ez az ott dolgozó emberek 76 százalékának bérminimumot vagy minimálbért jelent. Az a helyzet, hogy szükség lenne egy diplomásbérminimumra, mert különben azok, akik igenis tanultak azért, hogy ezt a csodálatos munkát végezhessék, el fo gnak menni. Így is, még az EMMI szerint is 10 ezer ember hiányzik a szociális szektorból. Az EMMI szerint is legalább 15 százalékos a munkaerőhiány. Az meg egészen felháborító és elképesztő , hogy ebben a szektorban az EMMI nem engedi a kollektív szerződéseket, ez minden európai uniós alapvető munkajoggal szembemegy, és egyszerűen megérvelhetetlen, hogy miért van az, hogy más állami szektorokban engedik a kollektív szerződéseket, itt meg nem teszik meg. Az a helyzet, hogy abból, hogy mennyit költünk a közpénzből, pontosan látszik, hogy egy kormánynak mi fontos. Az európai uniós átlag az, hogy 28,2 százalékot költünk a szociális szektorban, ez az uniós átlag, ehhez képest a magyar költségvetésb en ez 19,2 százalék. Igenis lenne ezt hova növelni; igenis, ha ilyen jól teljesít önök szerint a magyar gazdaság, ide kéne ezt a pénzt fektetni. Az a helyzet, hogy a mai napon lesz egy hétpárti egyeztetés az LMP kezdeményezésére arról, hogy megbeszéljük mi , törvényhozók, hogy hogyan kell a sztrájktörvényt, amit amúgy önök módosítottak, úgy módosítani, hogy ezeknek az embereknek is joguk legyen kifejezni azt, amit ki szeretnének fejezni a bérállapotok miatt. Remélem, a Fidesz, illetve a KDNP is részt fog ven ni a mai napon ezen, és megmutatják azt, hogy ők is nemzeti ügyként tekintenek a szociális szektorra. Most nem a Hír Televízióban kell elmondani, hogy minden rendben van, hanem itt a lehetőség nemzeti konszenzust teremteni, és elmondani, hogy mi mint magya r törvényhozók mit kívánunk tenni. Itt van az MKKSZ 12 pontos követelése, hogy ők mit kérnek a kormánytól. (Felmutat egy papírlapot.) Ezt a maradék időben ismertetném. Az első és legfontosabb az azonnali béremelés. A második az elvett 5 nap szabadság vissz aállítása, valamint kevesebb túlóra; a rugalmas munkaidő visszaállítása; az ebédszünet legyen újra a munkaidő része; a munkaévek és a tapasztalat elismerése, tehát legyen nagyobb szorzó a bértáblán belül. Kérik a szakszervezeti jogok visszaadását, a korked vezményes nyugdíjat; ne vegyék el a munkát vállaló szakemberek nyugdíját; szűnjön meg a munkáltatói önkény; július 1je legyen újra a közigazgatás napja; és kérik a nemzeti munkaügyi kerekasztal felállítását. Emellett még egy dolgot szeretnék a figyelmükbe ajánlani, amit a SZÁD vezetője mondott november 18án. (9.50) Az EMMI azt mondja, hogy biztosítani kell a jogot azoknak, akik részt vesznek a szociális ellátásban, hogy akkor is kapjanak ellátást, ha esetleg sztrájk lenne. Ebben van igazsága az EMMIne k, ezért kell a szakszervezettel megállapodni, hogy hogy tudnak elkezdeni sztrájkolni.
