Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 19. kedd - 94. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY (DK):
968 közoktatás napját, és nem véletlenül nem mondom azt, hogy ünnepeljük, mert a pedagógusok áldozatos munkájáról nem ilyenkor, hanem a ped agógusok napján, június első vasárnapján emlékszik meg az ország. Ez az emléknap elsősorban a közoktatás problémáiról szól, elsősorban arról szól, hogy mik azok a megoldandó gondok, amelyek a közoktatás előtt állnak. Ma már az közhely, hogy a megbecsült, j ól megfizetett, jól felkészült és önállósággal rendelkező pedagógusok jelentik a sikeres és eredményes közoktatás alapját. Sajnos azonban az elmúlt évek azt mutatják, hogy ennek az ellenkezője is igaz. Annak az oktatáspolitikának a következtében, amely egy valóban érzékelhető béremelés után azonnal elkezdte hagyni azt, hogy lesüllyedjenek ezek a bérek, az ígéretek ellenére nem biztosítja a pedagógusbérek értékállóságát, az a politika, amely rengeteg fölösleges túlmunkával terheli túl a pedagógusokat, az a p olitika, amely elvonta, megszüntette a pedagógusok önállóságát, ez a politika a közoktatás eredményeiben is jól látszik, ott is nagyon komoly károkat okoz. Amikor arról beszélünk, hogy jóe a közoktatás, amikor arról beszélünk, hogy megbecsülie a kormány a pedagógusokat, akkor elsősorban arról beszélünk és azért beszélünk róla, mert a saját gyerekeinkről, unokáinkról, az ő sorsukról és esélyeikről és az ország jövőjéről beszélünk. Az, hogy mi feszíti ma leginkább a közoktatást, azt a Pedagógusok Szakszerve zete ötpontos követeléscsomagja, illetve a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete sztrájkköveteléscsomagja mutatja legjobban. Mik a legfontosabb elemek ebben? Egyrészt a bérkérdés. Említettem már, hogy korábban az életpályamodell kapcsán önök azt ígérték , hogy az életpálya alapja a mindenkori minimálbér lesz. Ezt az ígéretüket egy év után megszegték, és ma már 50 százalékkal kevesebbet kapnak a pedagógusok bérként, mint amit ennek az ígéretnek alapján kapniuk kellene. Ennyit vettek ki minden pedagógus zse béből, ennyivel tartoznak önök a pedagógusoknak. Ezt azonnal el kell kezdeni pótolni, legalább egy 30 százalékos azonnali béremeléssel a szakszervezetek igénye szerint, és vissza kell állítani a minimálbérhez igazított életpályamodellt. A másik nagyon font os terület, hogy csökkenteni kell a pedagógusok munkaterheit. Önök megemelték a kötelező óraszámot, a nyakukba varrtak egy csomó kifizetetlen túlórát, és a nyakukba varrtak egy csomó, egyébként teljesen fölösleges adminisztratív terhet. Ha azt akarjuk, hog y a pedagógusoknak legyen idejük a gyerekekkel foglalkozni és törődni, akkor csökkenteni kell ezeket a fölösleges terheket. A harmadik nagyon fontos terület pedig az, hogy fejezzék be végre az ötletelő törvénykezést, azt, hogy folyamatosan változtatják a k özoktatást és a szakképzést érintő jogszabályokat. Fejezzék be azt, hogy ezeket a javaslatokat egyeztetés nélkül hozzák a parlament elé, anélkül, hogy megkérdeznék a szakma és az érintettek képviselőit! Hadd említsek ez utóbbira három példát, ami ma éppen az Országgyűlés előtt van. Az egyik a szakképzési törvény módosítása, ahol önök megszüntetik a szakképzésben dolgozók közalkalmazotti védelmét, hivatkozva arra, hogy majd eredményesebben kötnek egyéni béralkut. Ezt önök is tudják - majdnem csúnyá t mondtam , szóval, hogy ez valótlan állítás, hogy finoman fogalmazzak. Másodszor, hogy bár nyáron fogadkoztak, fogadkoztak, hogy az alternatív iskolákat nem fogja hátrányosan érinteni a törvénymódosítás, most sunyi módon a szakképzéshez tartozó jogszabál yok között becsempésztek egy olyan módosítást, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi az alternatív iskolák működését. Harmadszor: itt van Hollik István képviselő úr javaslata, amely ahelyett, hogy helyreállítaná a 18 éves tankötelezettséget, amit a civil szervezetek, a szakma és az ellenzék egyöntetűen követel, ahelyett a szülőkre hárítja a felelősséget, teljesen abszurd módon azt mondja, hogy a szülő oldja meg, hogy a gyerek járjon iskolába, miközben egyébként az iskolák nem kötelesek arra, hogy ellássák, felvegyék ezeket a gyerekeket.