Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 18. hétfő - 93. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
916 hozzá a gazdaság növekedéséhez, ha valaki nyaralni szeretne, akkor jobban megérje itthon el menni nyaralni, az az összeg, amelyet nyaralásra költ el, a magyar gazdaságban maradjon. Én azt gondolom, hogy ez is kellett ahhoz, hogy az említett impozáns növekedési számokról lehetett beszámolni. De ha az egyes területeket nézem, akkor ismétlem, hogy a többletkiadások fedezete nem az adónövelés volt, hanem az adócsökkentés melletti nagyobb gazdasági növekedés. Elhangzott az, hogy 1200 milliárd forint többlete volt a költségvetésnek. Én nagyon sajnálom, hogy Varju László elnök úr, aki a Költségvetési biz ottság elnöke, nem nézte meg részletesen, hogy hol milyen többletek vannak. A négy legnagyobb adónemből - áfából, szjaból, jövedéki adóból, társasági adóból - 195 milliárd forint többlet érkezett be. A szociális hozzájárulási adónál is vannak többletek, a zt gondolom, képviselő urat, elnök urat az tévesztette meg, hogy a zárszámadás keretében pontosan minden államháztartáson belüli pénzmozgást is beszámolunk, így például, ha egy európai uniós támogatási program keretében az egyik irányító hatósággal rendelk ező minisztérium egy másik minisztériumnak például oktatási vagy egészségügyi intézmények energiahatékonysági beruházására forrást juttatott, akkor egy egységnyi kifizetés megjelent az irányító hatóság minisztériumánál, majd utána a pénzt elköltő egészségü gyi vagy oktatási területen is. Tehát az az 1200 milliárd forintos többlet egyszerűen nem az adóbevételekhez kapcsolódik, hanem a zárszámadás keretében a törvényi szabályok szerint számol be arról a kormányzat, hogy az államháztartáson belül milyen pénzmoz gások voltak. Ezzel kapcsolatban azt hadd mondjam el általános észrevételként, hogy nem tudom értelmezni azokat az észrevételeket, melyek szerint nem volt jogszerű a zárszámadás összeállítása. Erről a kormánytól független Állami Számvevőszék nyilatkozott, az államháztartási adatokat - ideértve a hiány és az adósság mértékét - pedig az Eurostat is validálta, ezeket a honlapján is közzétette. Engedjék meg, hogy röviden néhány további területről szóljak. Nyugdíjak. Itt megint az hangzott el, hogy a nyugdíjakná l alultervezés volt. Ismétlem: a 3 százalékos emeléshez képest 2,8 százalék volt az infláció mértéke. Kismértékben a nyugdíjak reálértéke növekedett, így 2010hez képest összességében több mint 10 százalék volt a nyugdíjak reálértékének növekedése. S ne fe lejtsük el, hogy 2018ban az Erzsébetutalvány kifizetésére is lehetőség nyílt, hasonlóan a nyugdíjprémium kifizetéséhez. Ami a családi támogatásokat illeti: 2010hez képest már 888 milliárd forint volt a 2018as tényadat, bocsánat, ez volt a többlettámoga tás, amelyet a kormányzat biztosított. Természetesen a többletforrások önmagukban nem eredményezik azt, hogy automatikusan a termékenységi ráta a 2es szint fölé megy, de mégis azt gondolom, hogy 2018ban a zárszámadási adatok alapján többletforrást biztos ított a kormányzat és az Országgyűlés azon családok számára, akik gyermeket vállaltak. Ez a többlet azért igenis hozzájárult ahhoz, hogy a termékenységi ráta növekedett, mint ahogy, azt gondolom, hogy az első házasok adókedvezménye is ezt a célt szolgálta. Itt Z. Kárpát Dániel képviselő úr a házasságkötések növekvő számát pozitívumnak említette, de azt mondta, hogy ez nem nagyon kapcsolódik a gyermekvállaláshoz. Tény az, hogy a házasságban lévő pároknál több gyermek születik, mint az élettársi kapcsolatban. Ha úgy teszik, az első házasok adókedvezménye is egy demográfiai intézkedés, az a célunk, hogy a kívánt gyermekek megszülessenek, és az első házasok, ha azt a pszichológiai többletet tudják magukénak, ami a nagyobb elkötelezettséghez kapcsolódik, és ezált al vállalnak több gyermeket, akkor azt gondolom, hogy megint egy olyan intézkedésről beszélhetünk, ami hozzájárul a gyermekvállaláshoz. Jóléti kiadások. Említettem, hogy az oktatási és az egészségügyi kiadások növekedtek. Mesterházy Attila képviselő urat v alószínűleg az tévesztette meg, hogy mondjuk, a szociális jellegű támogatások, amelyek a munkanélküliséghez kapcsolódnak, hál’ istennek valóban GDParányosan csökkentek, köszönhetően az impozáns foglalkoztatási számoknak.
