Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 18. hétfő - 93. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
915 Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom. Megadom a szót az előterjesztőnek, B anai Péter Benő államtitkár úrnak, aki láthatóan válaszolni kíván az elhangzottakra. Tízperces időkeret áll rendelkezésére. BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy azzal kezdjem, hogy véleményem szerint a zárszámadási törvényjavaslat keretében a kormánynak, a mindenkori kormánynak arról kell beszámolni, hogy az Országgyűlés által elfogadott múlt évi költségvetés az alapvet ő céljait illetően teljesülte vagy sem, az Országgyűlés által meghatározott számok teljesülteke vagy sem. Sommásan arról tudok beszámolni, hogy voltak olyan számok, amelyektől nem lehetett eltérni, és ezektől nem tértünk el, míg más területeken, hál’ ist ennek, kedvező irányú elmozdulásokról lehet beszámolni. Melyek azok a számok, ahol a kormány ragaszkodott, és régi, 2010 előtti gyakorlathoz nem tért vissza azzal, hogy ragaszkodott a költségvetés meghatározó számaihoz? Ilyen az államháztartási hiány, ahol a 2,4 százalékos, uniós módszertan szerinti hiány helyett 2,3 százalékos teljesülésről tudunk beszámolni, és ilyen az államadósságráta, ahol a tervezettet meghaladó csökkenés valósult meg, 72,2 százalékról 70,2 százalékra csökkent az adósságráta. És igen , vannak olyan területek, ahol a költségvetés végrehajtása során arról számolhatunk be, hogy még kedvezőbben alakultak a számok, mint azt gondoltuk. A gazdasági növekedés tekintetében 4,3 százalék helyett 5,1 százalék volt a gazdaság bővülése. A nettó átla gkeresetek növekedése a tervezett 8,8 százalék helyett 11,3 százalék volt. A foglalkoztatottak száma tovább bővült, elérve a 4,5 milliós létszámot, miközben a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékra csökken. Az inflációnál a tervezett 3 százalék helyett 2,8 s zázalékos infláció valósult meg. Tehát összességében arról tudok beszámolni, hogy az Országgyűlés által meghatározott célok és költségvetési keretek teljesültek, sőt számos esetben kedvezőbben alakultak, mint azt előzetesen feltételeztük. Mondhatnám azt, h ogy szubjektív vélemény, soha rosszabb évet, de természetesen azt gondolom, hogy érdemes a mostani vitában elhangzottakra is röviden reagálni. Van még feladatunk, ezt mindig, minden parlamenti vitában elmondjuk, legyen szó a költségvetés egyes főbb kiadási területeiről, de azt gondolom, hogy a 2018as zárszámadás is igazolta azt, hogy tévesek azok az állítások, melyek egyegy kiragadott terület alulfinanszírozásáról, finanszírozáscsökkentéséről szólnak. Sokszor hallom az egészségügy és az oktatás területét. Engedjék meg, hogy tényszerűen a 2018as zárszámadás alapján elmondjam, hogy ezen kiemelt területek finanszírozása hogyan alakult. Oktatási célú konszolidált kiadások: 2014 milliárd forint 2017ben, és 2271,3 milliárd forint 2018ban, közel 260 milliárd f orintos növekedés. Egészségügy: a 2017es tényszám 1630,6 milliárd forint, a 2018as teljesítés 1786,4 milliárd forint, itt is 156 milliárd forint körüli többletről számolhatunk be. Gyakorlatilag folytathatnám a sort. Minden egyes területen azt látjuk, hog y az említett gazdasági növekedés lehetővé tette azt, hogy az államháztartás stabilitásának megőrzése mellett többletkiadásokat tudjunk elérni. És igen, ezeknek a többletkiadásoknak részben az adóbevételek jelentették a fedezetét. (20.30) Itt elhangzott a vitában, hogy megadóztatott ország volt; hát akkor emlékeztetném a tisztelt Országgyűlést arra, hogy 2018 januárjától a szociális hozzájárulási adó kulcsa 22 százalékról 19,5 százalékra csökkent, a kisvállalati adó kulcsa 14 százalékról 13 százalékra csö kkent, a megbízható adózók tekintetében az áfavisszautalási határidő 45 napról 30 napra csökkent, az áfakulcs a hal, a Braillenyomtatók és kijelzők tekintetében 27 százalékról 5 százalékra csökkent, mint ahogy az áfakulcs az éttermi szolgáltatásnál is 1 8 százalékról 5 százalékra csökkent. Hozzáteszem, akár a turizmus területén, akár az éttermi szolgáltatásoknál a cél az volt, hogy a turisztikai terület is járuljon
