Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 18. hétfő - 93. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója:
900 mezőgazdaság kibocsátása 2018ban a folyamatosan megfigyelhető növekedésnek köszönhetően újabb rekordszintet ért el. Az ágazat kibocsátása a 2018. évben 2720 milliárd forint, amely folyó áron 4,8 százalékos növekedés az előző évhez képest. A zárszámadás számaiból pedig egyértelműen látható, hogy az ellenzék 2010 óta folyamatosan fenntartott víziója, amely szerint stratégiailag hibás az agrárirányítás fő irányvonala, továbbra sem tud bizony ítást nyerni. Fontos megjegyezni, hogy természetéből eredően mindig vannak és lesznek is kihívások a mezőgazdaság előtt, vannak kezelendő kérdések egyes részterületeken, de úgy, ahogyan eddig ezeket kezeltük, ezután is fel vagyunk készülve a kihívások mego ldására. (Z. Kárpát Dániel: Utolsó lap, Lajos?) A Nemzeti összetartozás bizottság véleménye. 2018 a nemzetpolitikában új lendületet hozott, amelyet a 2018. évi zárszámadás adatai is visszaigazolnak. Tovább tudtuk növelni azokat a forrásokat, amelyekkel a k ülhoni magyar közösségeket támogatjuk. A Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatási programjainak folytatására a Bethlen Gábor Alapban rendelkezésre álló források év közben több mint 50 milliárd forinttal növekedtek, amelynek köszönhetően a rendszerszintű p rogramok folytatása mellett több tucat fejlesztés valósulhatott meg a Kárpátmedencében. Örömteli fejlemény, hogy a kormány döntött a programok harmadik üteméről is, így tovább folytatódhatnak a fejlesztések. 2018 külhonban is a magyar családok éve volt. 2 018. január ljétől az anyasági támogatás és a fiatalok életkezdési támogatása - a babakötvény - is elérhető volt a külhoni magyarok számára. A „külhoni magyar családok éve” program keretében a védőnői hálózat mellett több magyarországi jó gyakorlat Kárpátmedencei szintű kiterjesztése történt meg. A program segítségével 1 milliárd forinttal segítettük a külhoni magyar családokat. Az egységes Kárpátmedencei gazdasági tér további megerősítése érdekében a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyeleté vel tovább folytatódott a külhoni magyar régiók gazdaságfejlesztési terveinek megvalósítása. Az anyagi és szakmai támogatás, valamint a hálózatépítés által újabb lépéseket tettünk egy versenyképesebb Kárpátmedence felé. Az agrárterületen is nagy előrelépé s született az egységes nemzet irányába: 2018ban elindult a Kárpátmedencei Falugazdászprogram, amely több mint 400 millió forinttal növelte meg a külhoni magyarság számára biztosított agrártámogatások összegét. 2018ban a diaszpórában élő magyarok számá ra számos új kezdeményezés indult el. Első alkalommal került meghirdetésre az a pályázati felhívás, amely a diaszpórában működő magyar szervezetek és hétvégi magyar iskolák programjainak folyamatos működtetését biztosítja. A Rákóczi Szövetség lebonyolításá ban működő Diaszpóraprogram keretében 2018ban már ezer, a diaszpórában élő magyar fiatal juthatott el az anyaországba. A Kőrösi Csoma Sándorprogram keretén belül a tavalyi évben egyházi ösztöndíj került kialakításra a diaszpórában tapasztalható pap- és lelkészhiány orvoslására. A 2018. évi zárszámadás bizonyítja, hogy a magyar nemzet egységét sikerült a mindennapokban is megvalósíthatóvá tennünk. Egy ország helyett egy nemzet támogatását valósítjuk meg, amely egyre több területen válik határtalanná. A Vá llalkozásfejlesztési bizottság véleménye. A 2016. év végén megkötött béremelési és adócsökkentési megállapodás mind a foglalkoztatottságot, mind pedig a vállalatok beruházási kedvét és versenyképességét is jelentősen növelte. Érzékelhetően nőtt a minimálbé r és a garantált bérminimum. Ezzel párhuzamosan pedig számottevően mérséklődtek a munkáltatói terhek. Ezen intézkedések eredményeképpen az átlagkeresetek 2018ban 10 százalékot is meghaladó mértékben növekedtek a megelőző évhez képest. A reálbérek érzékelh ető növekedése tudta elősegíteni a belső kereslet élénkülését, amelynek köszönhetően a háztartások fogyasztási kiadása 4,9 százalékkal nőtt. Az Európai ügyek bizottsága is megállapította a törvényi szabályszerűséget.
