Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 18. hétfő - 93. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
901 Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Urak! Ke dves Képviselőtársaim! Az elhangzott összegző vélemények alapján és a zárszámadásitörvényjavaslatot áttanulmányozva megállapíthatjuk, hogy a 2018as költségvetés elősegítette a családok boldogulását, több embernek volt munkája, és a bérek is érezhetően nő ttek. Mindezen társadalompolitikai célokat úgy sikerült elérni, hogy a költségvetés stabilitása nem forgott veszélyben. És amit már a bizottsági ülésen is elmondtunk: jó szokásához híven a kormány továbbra sem rejtette salátatörvénybe mindenféle régi hagyo mányoknak, szocialista hagyománynak megfelelően a zárszámadásba bizonyos tételek elvarrását. Egyedül egy ilyen módosításra került sor a zárszámadáson belül, amelyik az egyházi iskolák támogatását rendezte el. Úgyhogy én szeretném megköszönni a minisztérium nak ezt a munkát, amit a költségvetés zárszámadásával kapcsolatban végeztek. Kérem, államtitkár úr, adja át a kollégáinak a nagyrabecsülésünket. Tisztelt képviselőtársaimat pedig arra kérem, hogy az összegző javaslatok meghallgatása után támogassák a zársz ámadásitörvényjavaslatot. Köszönöm a szót, elnök úr. (Z. Kárpát Dániel: Úgy van! - Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiból.) ELNÖK: Köszönöm, Szűcs Lajos képviselő úr, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! A kisebbségi vélemények ismertetésére mindösszesen 30 perc áll a rendelkezésükre. Elsőként megadom a szót Varju László képviselő úrnak. VARJU LÁSZLÓ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Most a kisebbségi vélemények kerülnek sorra, hogy lényegében a bizottságban és a bizottságokban azokkal a szép szavakkal szemben, amit most képviselőtársam elmondott, melyek azok a kisebbségi vélemények, amelyek felhívták a figyelmet arra, hogy mennyivel lehetett volna jobban csinálni és menn yivel lehetett volna többet tenni családokért, Magyarországért, és éppen ezért az ezzel kapcsolatos vitánkat ilyen értelemben összegezni tudjuk most itt, a parlament ülésén. Természetesen ez államtitkár úrnak már nem lesz ennyire kellemes, hiszen a kritiká knak egy jó részét természetesen ismeri, hiszen a bizottsági ülésekről származó információkból ezekről ismerettel már rendelkezhet. De továbbra is az az álláspontunk, hogy a törvényjavaslat a jogalkotás szakmai követelményeinek nem felel meg, mint ahogy a bizottsági ülésen erről már beszéltem. Az elmúlt hónapokban a pénzügyminiszter úr - talán éppen a zárszámadási törvényben szereplő folyamatok nyomán is - egymás után ellentmondó nyilatkozatokat tett, hol arról beszélt, hogy egyébként micsoda kiváló lehetős ég van, mint ahogy ezt az elmúlt percekben hallottuk, a másik időszakban pedig arról beszélt, hogy micsoda válság következik, és milyen lépéseket kell tenni. (19.20) Egy ilyen szituációból kiindulva elmondható tehát, hogy azt a tervezőmunkát, amely azt az eredményt hozta, hogy 2018ban 1200 milliárd forinttal több bevételre került sor, illetve ennél magasabb kiadásra került sor, nem tekinthetjük normálisnak. A GDP 2,8 százalékát meghaladó mértékű az eltérés, amivel a kormány nem tudott előre gondolkodni. M iközben örülhetnénk annak, hogy több a bevétel, akkor ez a megadóztatott országban több mindenre lehetőséget adott volna, mint ahogy említettem, az állampolgárok több szolgáltatásban, több juttatásban részesülhettek volna az államtól. Alábecsültek a folyam atok például a nyugdíjak tervezésénél. Jóval kisebb nyugdíjemelésre számíthattak az érintettek, majd később ezt igyekeztek pótolni különböző módon, azonban az a véleményünk, hogy a választási költségvetés keretében igyekeztek mindezt megoldani. Ráadásul en nek az a következménye, hogy az 1200 milliárd forint elköltéséről való döntéseket kivonták az Országgyűlés hatásköréből. Emlékszünk, hogy a kormányzó többség hozott egy törvényt arra vonatkozóan, hogy a tartalékot a kormány saját hatáskörében feloszthatja, és így napról napra, minden nap újabb és újabb költés jelenik meg. Így volt ez a megelőző évben is. A Magyar Közlönyben ezt mindenki nyomon követheti. Számos esetben a forrást másra lehetett volna
