Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 5. kedd - 90. szám - A törvényszéki végrehajtással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
507 január 1jétől általános közigazgatási végrehajtási szervként működik. Szintén 2018. január 1jén lépett hatályba az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törv ény, valamint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi LXIII. törvény is, így az állami adó- és vámhatóság által foganatosítandó minden végrehajtási eljárásra önálló eljárási törvény született. A törvényszéki végrehajtá sokat a törvényszéki végrehajtók foganatosítják ma még a bírósági szervezeti rendszeren belül, azonban az állami adó- és vámhatóság végrehajtási feladatainak ellátásához szükséges egyes intézkedésekről szóló kormányhatározat alapján a törvényszéki végrehaj tási feladatokat 2019. január 1jétől az állami adó- és vámhatóság látja el. Erre tekintettel a jogalkotó úgy döntött, hogy a törvényszéki végrehajtók megszűnnek, és az ő feladataikat az adó- és vámhatóság fogja átvenni. Ennek végrehajtását szolgálja alapv etően ez a beterjesztett javaslat. Ebben a javaslatban a bűnügyi zárlat fogalmát az egész jogrendszerünkben kicseréli a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel fogalmára, tekintettel arra, hogy egyik jogszabályban ekként, a másik jogszabályban akként hat ározták meg ezt a terminológiát, és így természetesen a jogrendszerben indokolt volt egységesíteni ennek az intézménynek a megnevezését. Ennek érdekében számtalan jogszabályt kellett módosítani azért, hogy harmonizáljanak azokkal a jogszabályokkal, amelyek az intézmény rendszeréről bármilyen módon is rendelkeznek. Annak érdekében, hogy az adó- és vámhatóság az új feladatrendszerében kezelni tudja ezeket a hozzá kerülő ügyeket, két kivételtől eltekintve a 2019. december 31ig még fennálló, az államot megille tő azon követelések megtérüléséről lemond az állam, amelyek elévültek, vagy amelyeket behajthatatlanná nyilvánítottak, továbbá a 2019. január 1jét megelőzően kiállított 200 ezer forintot el nem érő követelések lehajtásáról is lemond a 2010. január 1. napj a előtt indult ügyekben, amelyek még ez év december 31én fennállnak. Itt egy kicsit időznék, ha megengedik képviselőtársaim. Völner Pál államtitkár úr vélhetően érezte, hogy ehhez azért én még mást is fogok hozzáfűzni az általános jogi indoklás mellett. E z pedig az, hogy ha valóban arról van szó, hogy az egyszerű cipész vagy szabász rég be nem hajtható követeléséről mond le az állam, akkor azt mondom, hogy az ő élethelyzetükre talán ez még indokolt is. Nagyon aggódom viszont, hogy a 2010ig megindult azon végrehajtási eljárások is ebbe a körbe fognak tartozni, ahol bizony komoly bevétellel bíró, komoly forgalommal bíró vállalkozók adótartozásairól is szó lehet. Úgyhogy már most jelzem, hogy ezen jogszabály hatálybalépése után egy hatvan napot megvárva, amíg ezt mind végrehajtja a hatóság, magam fogok megkereséssel élni a tekintetben, hogy az adózók milyen struktúrája lett az a csoport, akiknek elengedtek adótartozásokat és milyen mértékűeket, mert nagyon aggódom attól, hogy ennek a célja alapvetően az, hogy akik óriási adótartozásokat halmoztak fel, nem lehet tőlük behajtani, addig nem mertek semmilyen olyan, Magyarországon nyilvántartott vagyontárgyat szerezni, ami aztán a végrehajtás körébe bevonható. Nagyon remélem, hogy nem a gazdag, adót nem fizetők fogn ak ezzel a rendelkezéssel jól járni. Ezen alapvetésekből kiindulva módosította a törvény számtalan jogszabályunkat. Egyenként nem olvasnám fel, hiszen államtitkár úr ezeket ismertette. Viszont tény, hogy ez a jogszabály nemcsak a törvényszéki végrehajtás é s a terminológiák egységesítésére irányul, hanem némileg salátatörvény is, ugyanis teljesen más jogintézmények részletszabályait is megváltoztatja. A 24. § rendelkezik szükséges büntető törvénykönyvi módosításról, amely az Európai Bizottsággal folytatott s zakmai konzultáció eredményeként a 2014. április 16ai 2014/57es EU parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (2) bekezdésének teljes körű átültetését szolgálja. (11.00) Miről is van itt szó? A büntető törvénykönyvünk 411. § (1) bekezdésének a) pontját kell ett módosítani, mert a tiltott piacbefolyásolás büntetőjogi tényállását úgy ítélte meg az Európai Bizottság, hogy a magyar joganyag nem teljeskörűen tartalmazza, annak érdekében, hogy a jövőre nézve felmerülhető olyan tényállások is bevonhatók legyenek a p önalizálás körébe, amelyek esetleg a meglévő szabályozásba nem tartoznak bele.
