Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 4. hétfő - 89. szám - Demeter Márta (LMP) - a pénzügyminiszterhez - „Mikor mondják fel végre a Paks 2. beruházás szerződését?” címmel - DEMETER MÁRTA (LMP):
399 Másrészt azt kell mondanom önnek, hogy itt nem egyes esetekről van szó, nem egyes esetekről kérdeztem önt, hanem a rendszerszintű visszaélésekről, az aláírásokkal való rendszerszintű vis szaélésről, a bejelentkezéssel való rendszerszintű visszaélésről. A választási bizottságok ezekben az ügyekben gyakran feljelentést tettek, amiket aztán a rendőrség az ügyészség bűnrészességével általában elfektet. Én erről beszéltem. Rendszerszintű problé ma van, nem egyes ügyekben kértem az ön álláspontját. Végül az pedig, hogy ön koncepciós ügyeket hoz ide, mint a Varjuügy, november 4én, az az önök erkölcsi színvonalára jellemző. (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.) A választ nem tudom elfogadni. (Tap s a DK soraiban.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés az államtitkári választ 119 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 1 tartóz kodás mellett elfogadta. Demeter Márta (LMP) - a pénzügyminiszterhez - „Mikor mondják fel végre a Paks 2. beruházás szerződését?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Demeter Márta, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a p énzügyminiszterhez: „Mikor mondják fel végre a Paks 2. beruházás szerződését?” címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Süli János, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélkü li miniszter úr válaszol. Képviselő asszony, öné a szó. DEMETER MÁRTA (LMP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Mi évek óta figyelmeztetjük a kormányt, hogy a Paks II. beruházás felesleges, drága, veszélyes és egy rendkívül rossz üz let. Mára odáig jutottunk, hogy a kormányzat is beismerte, hogy komoly csúszás várható a projektben. A korábbi államtitkár menesztésével a politikai felelősök keresése is megkezdődött. Most szakértők 2030ra is teszik az egyik új blokk elkészültét. Most ot t tartunk, hogy van egy rossz szerződés, egy rossz koncepció, amihez társul az idegen befolyásszerzési törekvések okán előálló nagyon komoly biztonsági kockázat is, miközben a szakmai szereplők és maga a közvélemény is nagy többségében elutasítja a paksi b ővítést, a kormány mégis kitart mellette. Varga Mihály pénzügyminiszter idén február 21én járt Moszkvában és tárgyalásokat folytatott. Ezekről a tárgyalásokról nem sietett tájékoztatni sem az Országgyűlést, sem pedig a közvéleményt. Több kérdést is tettem föl ezekkel kapcsolatban a kormány több szereplőjéhez intézve, mégsem kaptam érdemi válaszokat. Ezt követően pedig ön, miniszter úr volt az, aki elárulta, hogy megállapodtak a paksi gigahitel módosításáról. Ezt követően viszont nagyon érdekes módon a pénz ügyminiszter az egyik bizottsági vitában azt fejtegette, hogy nem módosították a paksi hitelszerződést, és egyébként nem is volt szó ilyenről. A Pénzügyminisztérium a paksi beruházás pénzügyi konstrukciójának módosításával kapcsolatos közérdekűadatigénylé semre csupán annyit tudott válaszolni, hogy ők nem minősülnek adatkezelőnek. Ebben az ügyben is pert kellett indítsak a minisztérium ellen, hogy a magyar emberek megtudhassák, már megint miről tárgyaltak a fejük fölött. A per során tett érvelésük sokat elá rul a kormányzati hozzáállásról. A logikai bakugrásokkal tarkított kétségbeesett törekvés az információ eltitkolására egészen sajátos ívet írt le, egészen onnan indulva, hogy a Pénzügyminisztérium a saját meglátása szerint először is nem adatkezelő, ott fo lytatva, hogy a kért adat, azaz a hitel módosításáról
