Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 24. csütörtök - 87. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
232 Ami a régiós országoktól való lemaradást illeti, erre utalt Tóth Bertalan képviselő úr. Felhívnám a figyelmé t arra, hogy uniós tagállamok adatai alapján Magyarország holtversenyben a harmadik legnagyobb növekedési ütemet érte el 2018ban. A régiós országok közül holtversenyben vagyunk Lengyelországgal, az összes többi ország növekedését meghaladta a magyar gazda ság bővülése. Tehát tényszerűen cáfolnom kell Tóth Bertalan elnök úr, képviselő úr állítását. Ami a növekedés hatásai között az uniós támogatásokat illeti, kétségtelen tény, hogy az uniós támogatások felhasználása hozzájárul a gazdaság bővüléséhez. A német kancellár, Angela Merkel mondta azt, hogy Magyarország jól használta fel az uniós forrásokat, véleménye szerint ez is tükröződik a gazdaság bővülésében. De ismét el kell mondanom azt, amiről évek óta beszélünk, hogy önmagában az uniós források felhasználá sa nem eredményezi azt, hogy egy ország az Unió átlagát meghaladó szinten tud bővülni. Ha ez a narratíva igaz lenne, ismétlem, akkor Görögország szárnyalna. Nézzük meg a nettó kedvezményezett országokat, nézzük meg, hogy a gazdasági válság hogyan hatott rá juk! Nemcsak Görögországot említhetem, hanem Spanyolországot, Portugáliát vagy további országokat, amelyek jelentős nettó kedvezményezettek, de látjuk, hogy önmagában nem az uniós támogatások határozzák meg azt, hogy egy országban vane növekedés vagy sem. Második tényezőként a költségvetési egyenlegnél hadd reagáljak megint Tóth Bertalan képviselő úr szavaira! Úgy minősítette a 2018as költségvetést, hogy az választási költségvetés volt. Ahogy arra Domokos elnök úr is utalt, ez a választási költségvetés ki fejezés Magyarországon, és sajnos nem csak Magyarországon, egyet jelentett régen azzal, hogy az országgyűlési választások évében az államháztartási hiány elszállt. Emlékezhetünk erre, ismerjük a 2002es vagy 2006os adatokat. Ebből kiindulva is én nehezen tudom értelmezni a választási költségvetés kifejezést akkor, amikor 2018ban a tervekhez képest kedvezőbben alakult a költségvetés helyzete. Varju László képviselő úr véleménye szerint rossz volt a költségvetési tervezés, és a költségvetés végrehajtását a kormány kivonta a parlamenti kontroll alól. Ami a rossz tervezést illeti, most már öt olyan költségvetést ismerünk 2016tól 2020ig, amelyet a kormány a tavaszi ülésszakon nyújtott be az Országgyűlés részére, és amelyről a tavaszi ülésszak végén döntött az Országgyűlés. Azt gondolom, akkor lett volna az elmúlt években, így a 2018as évet tekintve is, rossz a tervezés, ha a célok nem teljesültek volna. Akkor lett volna rossz a tervezés, ha jelentős kiigazítást kellett volna végrehajtani. Emlékezhetünk, hogy 2016ban és ’17ben egyegy tartalmi módosítása volt az elfogadott költségvetéseknek, mind a két esetben azért, mert többletbevételek keletkeztek, és a többletbevételek többletkiadásokat tettek lehetővé. Vagyis a módosítás nem a kiadások csökkentéséről szó lt, nem a hiánycél módosításáról szólt, nem az államadósságcél módosításáról szólt, hanem arról, hogy ha úgy tetszik, túlságosan óvatosak voltunk az említett költségvetések összeállításakor. Ami pedig a parlamenti kontrollt illeti, a kormány 2018ban is cs ak a törvényi keretek között, az Országgyűlés által elfogadott költségvetési kereteken belül, az államháztartási törvény felhatalmazása alapján élt átcsoportosítási lehetőséggel olyan előirányzatok tekintetében, amelyek szabadok voltak, amelyek nem kerülte k felhasználásra. Vagyis maximálisan a törvényi kereteket betartva hajtottuk végre a költségvetést, ahogy arról véleményem szerint Domokos László elnök úr, az ÁSZ elnöke véleményt is nyilvánított. Ami a harmadik tételt, az adósság alakulását illeti: előszö r is ismét Tóth Bertalan képviselő úrnak arra a felvetésére kell reagálnom, hogy valósake azok az adósságszámok, amelyeket a vitában hallhattunk. Természetesen valósak, ezt nemcsak én mondom kormányzati tisztviselőként, hanem a néhány napja közzétett Euro statszámok is validálták mind a hiány, mind az adósságráta mutatóját. Talán képviselő urat az téveszthette meg, hogy az államadósságra van egy uniós maastrichti definíció, legtöbbször ezt használtuk, és van egy stabilitási törvény szerinti definíció, és a kettő
