Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 24. csütörtök - 87. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
233 között van némi módszertani különbség. Talán a legjelentősebb az, hogy a stabilitási törvény szerint két év adósságának összehasonlításakor a devizában fennálló tételeket azonos árfolyamon kell figyelembe venni. (13.10) Természetesen a kormányzat mind a stabilitási törvény szerinti adósságmutatót, mind a maastrichti adósságmutatót bemutatta az Országgyűlés részére, mind a kettő csökkenést mutat. Lehet, hogy talán az is a képviselő úr számára zavart okozhatott, hivatkozott az Államadósság Kezelő Köz pont honlapjára, hogy az Államadósság Kezelő Központ a központi költségvetés adósságát menedzseli. Ezenkívül az uniós értelemben vett vagy a stabilitási törvény értelmében vett államadósság részét képezik a helyi önkormányzatok hitelei is, vagy a kormányza ti szektorba sorolt szervezeteknek az adóssága is. A vitában mind magam, mind Domokos elnök úr, mind a kormánypárti hozzászólók a legszélesebb értelemben vett, nemzetközileg is leginkább használt maastrichti adósságmutatót használtuk. Z. Kárpát Dániel képv iselő úr felhívta arra a figyelmet, hogy az adósságszolgálat meg mindig ezermilliárd forint körüli összeget tesz ki. Ebben a képviselő úrnak igaza van, de látni kell azt, hogy ezt az ezermilliárd forintot jóval nagyobb gazdasági bázis alapján fizetjük ki, és ami igazán számít, az az adósságfinanszírozásnak a költsége. Ma jóval olcsóbb a magyar államadósság finanszírozása, ez mérhető az államadósságpapíroknak a hozamszintjén vagy mérhető a GDParányos kiadásokon. Emlékezhetünk arra, hogy egy évtizeddel ezel őtt bőven 4 százalék fölött volt GDParányosan a kamatszolgálat, most a 2 százalékot közelítjük - azt gondolom, hogy ez is egy érdemi előrelépés. Ha ugyanazon a szinten ragadt volna a magyar államadósság finanszírozási költsége, mint amennyi volt egy évtiz eddel ezelőtt, akkor nagyságrendileg nominálisan 800900 milliárd forinttal kellett volna többet fordítanunk az adósságfinanszírozásra. Mellár Tamás képviselő úr az adósságcsökkentést mérsékeltnek tekintette annak függvényében vagy annak tükrében, hogy a n yugdíjrendszer átalakítása kapcsán az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők vagyonát államadósságcsökkentésre kellett felhasználni. Két dolgot engedjenek meg! Először is: ha ezt a tényezőt korrekciós tényezőként figyelembe vesszük, akkor érdemes módszertan ilag azt is megnézni, hogy az adósságcsökkenést milyen vagyongyarapodás mellett hajtotta végre Magyarország. Ismerünk a magyar gazdaságtörténetből is olyan adósságcsökkentést, amit a családi ezüst értékesítésén keresztül, az állami vagyon értékesítésén ker esztül valósított meg az akkori kormányzat. Magyarország nem ezt az utat választotta; ez az adósságcsökkenés az állami vagyon jelentős bővülése mellett valósult meg. Itt Z. Kárpát Dániel képviselő úr figyelmét felhívom arra, hogy a vagyongazdálkodás tekint etében a zárszámadás a 2018as folyamatokról beszámol. Természetesen, amit a képviselő úr említ, az egy átfogó vagyonleltár, az egy átfogó dolog, amelynek nem a zárszámadásban van a helye, hiszen a zárszámadás véleményem szerint egy év költségvetési gazdál kodásáról szól. Tehát figyelembe kell vennünk azt, hogy milyen államivagyongyarapodás volt, vagy például figyelembe kell venni azt az unióstámogatásmegelőlegezést, amire a képviselő úr is utalt, ami még mindig ezermilliárd forintot bőven meghaladó nagysá grendű finanszírozási terhet jelent. Ha ezek a pénzek is be fognak érkezni az Európai Bizottságtól, ez lehetőséget ad arra, hogy az adósságráta még nagyobb mértékben csökkenjen. A másik tényező, amit pedig ki kell emelni, az, hogy a 2010es évek elején a m agyar adósságráta alakulása szembement az uniós trendekkel. Emlékezhetünk arra, hogy a 20082009es válság után az Unió átlagos adóssága növekedett, a legtöbb országé növekedett, 2012ben még gazdasági válság volt, az Unió egészének a gazdasága zsugorodott , ezekben az években bizony szembementünk a trendekkel, így egy bő 10 százalékpontos adósságrátacsökkenés szerintem igenis egy értékelhető teljesítménynek tekinthető az elmúlt tíz év tükrében, ha megnézzük a többi európai uniós ország adósságának az alaku lását is.
