Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. december 11. szerda - 103. szám - A Magyar Nemzeti Bank 2018. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója , valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd):
2275 Tehát ez a túlfűtöttség feltétlenül fennáll, azért is fennáll, mert a magyar gazdaság egyensúlyi növekedési pályája valahol 3 százalé k környékén van, és akkor még nagyonnagyon optimista voltam. Ehhez képest az 5,1 százalékos növekedés azt jelenti, hogy bőven a potenciális pálya fölött vagyunk. Ennek a jelei egyébként nagyon jól látszanak. Egyrészt elfogyott a munkaerőtartalék, tehát e gyre több és több vendégmunkást kell bevonni a gazdaságba, hogy ez az extenzív növekedés folytatódjon. És persze a legfontosabb dolog az, hogy további növekvő európai uniós forrásokat szednek be. Ugyanakkor ez a túlfűtöttség természetesen abban is jelentke zik, hogy a folyó fizetési mérleg, amelyik a korábbi években igen komoly pozitívumot mutatott, 2018 végére negatívba ment át, és a külkereskedelmimérlegtöbblet is jelentős mértékben csökkent. Azt gondolom, hogy ezek a jelek ezt mutatják. Az infláció valób an a 3 százalékos célsávban van és maradt, hogyha hivatalosan nézzük. De az előttem hozzászóló képviselőtársaim már többször említették azt, hogy komoly gondok vannak az inflációs méréssel. Az egyik nagyon fontos dolog az, hogy 2018ban az inflációt úgy mé rte a KSH, hogy a 2016os fogyasztói kosarat használta. Ez azt jelenti, hogy nagyon sok termék vonatkozásában olyan termékeket használtak súlyként, amelyeket lehet, hogy a fogyasztók már nem is nagyon vásároltak, és ez igen komoly problémákat vet fel. Amik or naprakész információink vannak, amikor a big data itt kopogtat az ajtónkon, akkor azt gondolom, hogy egészen más fölvételekre lenne szükség ahhoz, hogy az inflációt pontosan tudjuk mérni. S természetesen, amit az MSZPs képviselőtársam említett, az is n agyon fontos, hogy a lakhatás költségei nem szerepelnek és nincsenek benne, amelyek viszont jelentős mértékben növekedtek, éppen az ingatlanpiaci buborék miatt, ami egyébként szintén ennek a túlfűtöttségnek az egyik jele. De természetesen az is jele - ami a világtörténelemben páratlan , hogy a magyar gazdaságban megvalósulhatott az 2018ban, hogy az építőipar növekedése 40 százalékos volt, 2019 elején meg még ennél is magasabb, 60 százalékos. Ez tehát nyilvánvalóan egy mesterségesen felpumpált gazdaság, am iről beszélünk, ami szükségképpen fog kidurranni, persze nem tudjuk, hogy mikor, és azt sem tudjuk, hogy hogyan fog ez a durranás végbemenni, de hogy ez nem tartható fönt, az biztos. Ez lenne tulajdonképpen az első dolog, ami azzal kapcsolatos, hogy vajon a gazdaság milyen állapotban van. (13.00) Az előzőekben a hozzászólók már beszéltek a nyereségességről, tehát arról, hogy az MNB nyereséges. Hát, természetesen itt nyilvánvalóan azt kell mondani, hogy az MNBnek nincs ilyen feladata, hogy nyereséges legy en. Természetesen az sem lenne jó, ha veszteséges lenne, de a céljai között ez nem kell hogy szerepeljen. Nyilván mindannyian tudjuk azt egyébként, hogy ennek a nyereségnek a nagy része azért jött létre, azért állt elő, mert jelentős mértékben gyengült a f orint. A forintgyengülés nyilvánvalóan két fronton is jelentős előnyöket jelentett. Az egyik az MNB devizatartalékainak átváltásából keletkezett árfolyamnyereség, másrészt az európai uniós pénzek átváltása is ezt hozta. Ugyanakkor, amikor arról beszélünk, hogy az MNBnek nyeresége van, akkor azt kell mondani, hogy a devizahiteleseknek pedig veszteségük van ezen, és máig nincs megoldva a devizahitelesek problémája. Velünk élnek ezek az emberek, akik többszörösét kell visszafizessék az eredeti hiteleiknek. De egyébként van még egy másik nagy veszteség, ez pedig a társadalom vagyonvesztése. Az, hogy 260 forint most háromszázharmincvalahány forintba kerül egy euró, azt is jelenti egyébként, hogy a magyar nemzeti vagyon euróban vagy nemzetközileg nézve leértékel ődik, tehát egyre olcsóbb, egyre kevesebb lesz. Ennek a költségeit is valakiknek mindenképpen viselnie kell. A következő dolog, amiről elnök úr beszélt, az a versenyképesség, és büszkén mondta, hogy az MNBnek van egy versenyképességi programja. Kollégáim elmondták, hogy nem feltétlenül lenne szükség, sőt egyáltalán nem lenne szükség arra, hogy az MNBnek legyen versenyképességi
