Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. december 11. szerda - 103. szám - A Magyar Nemzeti Bank 2018. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója , valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd):
2276 programja, hiszen ez nem az ő feladatköre. De természetesen ez a feladat tulajdonképpen nem megoldható az adott szituációban. Azér t nem megoldható, mert ahhoz, hogy egy gazdaság valóban versenyképes legyen, arra van szükség, hogy legyen egy oktatási rendszere. Ezen az MNB nem tud azzal segíteni, hogy egykét doktori iskolát támogat, hogy egykét elitprogramot elindít, mert a versenyk épesség alapvetően attól függ, hogy a középosztály milyen képzettségi, milyen szakképzettségi és milyen szellemi, kulturális szinten van. E tekintetben viszont jelentős lemaradásunk van. Emellett természetesen a versenyképesség még attól is függ, hogy az i ntézményrendszerünk milyen, hogy mennyire befogadó jellegű vagy mennyire kizáró jellegű. Na, most az elmúlt években azt lehetett látni, hogy a magyar intézményrendszer, a magyar gazdaság intézményrendszere bizony igen jelentős mértékben kizáró típusú volt, ebből következően a versenyképesség nem növekedhetett. Mit jelent, hogy kizáró volt? Azt jelenti, hogy mesterséges monopolhelyzeteket állítottak elő nagyon sok területen, nagyon sok ágon. Tehát azt gondolom, hogy ezt a háborút nem nagyon lehet megnyerni. Az adósságGDP hányadosa lecsökkent most már 70 százalék körüli szintre, de ha a kiindulópontot néztük volna, a 80 százalékos adósságGDP hányadost, és amikor a magánnyugdíjpénztárakat államosították, és abból a pénzből az adósságrendezésre fordítottak vol na, akkor ugyanúgy a 70 százalék környékén lettünk volna, tehát nem gondolom azt, hogy ez egy nagy fegyvertény. Végül az árfolyamkérdésről néhány mondatot hadd mondjak! Természetesen tudom én is a leckét, tanultam, sőt tanítottam az egyetemen az inflációs célokat és politikáját, nem is nagyon tudom elfogadni ezt a politikát, de az árfolyammal kapcsolatosan azt gondolom, hogy itt több kérdés van, amit érdemes lenne megnézni. Az egyik probléma az, hogy már messze nem érvényesül az az elvárás, amit önök gondol nak, hogy ha gyengül a forint, akkor az az exportot ösztönzi, az importot pedig jelentős mértékben visszafogja; mert az exportnak csak azt a részét ösztönzi, amelynek nincs importtartalma. (Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tehát például, ahogy ezt Z. Kárpát képviselőtársam elmondta, valóban a multinacionális cégeknek kedvez, hiszen számukra olcsóbb lesz ez a gazdaság, illetve azoknak a hazai exportra termelőknek, akiknek a termé keiben nincs importtartalom. Mert ha van benne importtartalom, akkor, ugye, az át fog gyűrűződni a leértékelésből következően. Ezért tanítjuk az egyetemeken azt, hogy árfolyampolitikával nem lehet a versenyképességet hosszabb távon növelni. És természetese n most már elérkeztünk abba a helyzetbe, amikor az áll elő, hogy a gyenge és egyre gyengébb forint tulajdonképpen kiszorítja a hazai gazdaság termékeit azért, mert a lakosság ragaszkodik hozzá, hogy megvásárolja azokat a fogyasztási javakat, amelyeket külf öldről hozunk be. Gondoljanak nemcsak az okostelefonra, hanem a számítógépekre, háztartási gépekre, autóra. Ez mindmind külföldről jön be, ezek cseréje pedig azt jelenti, hogy a háztartásoknak egyre nagyobb összegeket kell fordítani az összjövedelmükből e zekre az importcikkekre. Ez rontja egyébként a külkereskedelmi mérlegünket is, ugyanakkor pedig hazai fogyasztási javakat szorítanak ki, mert egyre kevesebb jut azokra a termékekre, amiket mi termelünk. És ne felejtsük el, hogy az exportnak mindössze 20 sz ázalékát állítja elő a hazai tulajdoni többségű vállalkozói kör. És emellett természetesen persze az is egy nagyon fontos eleme lenne annak, hogy legyen egy sokkal határozottabb árfolyamelképzelése a Magyar Nemzeti Banknak, hogy ha fölismeri azt, hogy a j övő útja az, hogy minél hamarabb csatlakozni kell az eurózónához, és azért kell csatlakozni az eurózónához, mert a következő időszakban nagy valószínűséggel megvalósul a kétsebességes Európa, ebből következően, aki a belső körben, az eurózónában van, az so kkal kedvezőbb helyzetben lesz, akkor szükséges lenne egy árfolyamstabilizációt végrehajtani. Hiszen az ERM IIbe be kell menni, és a pluszmínusz 5 százalékon belül kell lenni. Azt gondolom, hogy erre mindenképpen
