Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. december 11. szerda - 103. szám - A Magyar Nemzeti Bank 2018. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója , valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd):
2274 foglalkozni, és akkor majd ez történjen. Ez az utóbbi két hónap teljesítménye a Magyar Nemzeti Bank elnökétől. Mi lenne ön szerint, ha a Fed elnöke valami hasonlót mondana? Mi lenne ebben a v ilágban? Miközben az egész rendszer bizalomra épül, hogy felelős emberek komoly nyilatkozatokat tudnak tenni. Azt gondolom, hogy itt most valamelyik biztosan megkérdőjeleződik. De az kétségtelen, hogy Matolcsy György bejelentése nem váltott ki sem valutavá lságot, sem pedig olyan piaci hullámokat, amelynek következményeként bármely ország nehéz helyzetbe került volna. Utolsó megjegyzésem konkrétan az írásos anyag szövegszerű részéhez is kapcsolódik, amelyben ismét csak visszaigazolva látom azt, hogy mennyire különbözőképpen látjuk a világot. Csak egyetlen dolgot emelnék ki: a forgalomban lévő készpénzállomány értéke 17 százalékkal bővült 2018 óta, miközben önök folyamatosan beszélnek arról, hogy hogyan kellene visszaszorítani és hogyan lehetne csökkenteni pél dául a készpénzhasználatot. De azt elfelejtik megemlíteni, hogy ennek egyik következménye, illetve egyik oka az az illeték, az az átutalásokhoz kapcsolódó illeték, amivel önök sújtják a magánembereket is. Természetesen itt az indoklásukban egészen más szer epel. Azt gondolom, ebből is látszik, hogy különbözőképpen gondolkodunk e tekintetben. Összefoglalva: ami a jelentést illeti, én nem a működést húznám alá, hanem azt, hogy az önök által folytatott politika egy olyan sajátos jelenség ebben a nemzeti együtt rabló rendszerben, amiben a Magyar Nemzeti Banknak is megvan a maga feladata. Ezt a létrehozott alapítványokon keresztül elvégzi, és ez, alelnök úr, akkor is így van, ha majd elmondja, hogy az alapítványok létrehozása milyen vagyonnövekedéssel járt együtt. Én azt gondolom, önök elvették az emberektől néhányak használatára azt, ami egyébként százezer embert illetett volna meg, és ezért szégyelljék magukat. Én ezt a jelentést semmilyen módon nem tudom támogatni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most kétperces felszólalásokra lenne lehetőség, de jelentkezőt nem látok. Így a normál időkeretben felszólalásra jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Elsőként megadom a s zót Mellár Tamás képviselő úrnak, Párbeszédképviselőcsoport. DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az MNB politikájával kapcsolatosan azt gondolom, az első mondatnak annak kell lennie, hogy az a mo netáris politikai fordulat, amely a 2010 utáni időszakban bekövetkezett, egy pozitív fordulat volt, mert a korábbi laza költségvetési politika és szigorú monetáris politika helyett egy olyan politikát vezettek be és vált részesévé az MNB is, amelyben a mon etáris politika lazává vált, és cserébe a költségvetési politika pedig szigorú volt. Ez a válság utáni időszakban és abban a deflációs időszakban, amely kialakult a válság következtében, egy adekvát, igen megfelelő politika volt. Azonban 2018ra a helyzet már jelentős mértékben megváltozott, és ez a gazdaságpolitikai mix valójában nem fenntartható. Azért nem, mert a fiskális politika igazából már nem szigorú fiskális politika, hiszen a 2016 utáni években jelentős mennyiségű európai uniós forrás érkezett be Magyarországra, ami egy igen jelentős kereslettöbbletet generált a gazdaságban, és eltűnt a deflációs időszak is a világgazdaságból, ahogy az nagyjából magára talált. Ebből következően 2018ban a magyar gazdaságban valóban 5,1 százalékos gazdasági növekedé s volt, de ez úgy jött létre, hogy egy túlfűtött gazdaság volt. A magyar gazdaság egy kifejezetten túlfűtött gazdaság. Ezt nemcsak én mondom, hanem az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága is megállapította, és arra kötelezte vagy arra kérte a magy ar kormányt, hogy csökkentse az aggregált keresletet GDParányosan legalább 1 százalékponttal. Ez azonban nem történt meg.
