Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. december 10. kedd - 102. szám - A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK - DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP):
2227 decemberben itt az Országgyűlésben. Azt látjuk, hogy mindig a decemberi utolsó ülésnapokon a kormánytól vagy kormánypárti képviselőktől származó, hatalmas társadalmi konfliktusokkal járó, elfogadhatatlan javasl atokat erőltetnek át az Országgyűlésen, sokszor a kivételes eljárás lehetőségét kihasználva, azzal visszaélve, felháborító módon az éjszakai viták tengerében, a nyilvánosságot kizárva; ez történik, így fogadnak el önök évről évre javaslatokat. Ez történt a kkor, amikor a sztrájkjogot korlátozták, éjszaka fogadták azt is el, ott még a gombnyomás is éjszaka történt, emlékszem rá. Ez történt akkor, amikor a rabszolgatörvényt áterőltették a Házon. Ez történt minden olyan esetben, amikor így decemberben arra szám ítanak, hogy igen, lesz egy kis elégedetlenkedés, de majd a karácsonyi időszakkal ez elmúlik, és utána mindenki elfelejti azt, ami történt. Itt ráadásul a javaslat körülményei is teljesen érthetetlenek, hiszen államtitkár úr az expozéban ismerte el, hogy h ónapok óta készültek erre, sőt egy nagyon régi ötlettől vezérelve indították el ennek a javaslatnak az előkészítését, több ötletgazda is volt ebben. Azért Jordán Tamást megkérdezném, hogy így képzeltee el akkor, amikor beszélt önnel először itt a kulturál is élet átalakításának terveiről - nem hiszem. (Gréczy Zsolt közbeszól.) Igen, tegnap ott volt az ezzel kapcsolatos, az ez ellen való tüntetésen, és ott beszédet is tartott, azt gondolom, érdemes volna azt is meghallgatnia a tisztelt államtitkár úrnak. Azt gondolom tehát, hogy ez egy olyan javaslat, amely teljességgel elfogadhatatlan, és méltatlan körülmények között kerül áterőltetésre a Házon. Volt egy ilyen alvita ezen a vitán belül, ami arról szólt pont a színházigazgatók kinevezése kapcsá n, hogy az állam úgy ad pénzt, hogy közben bizonyos dolgokat meg elvár. Szeretném nyomatékosítani, hogy ez a jogszabályi csomag vagy ez a javaslat is összefügg több más javaslattal, amelyet az elmúlt hetekben tárgyaltunk, és egy szerepzavar van e mögött az önök részéről: az államnak így nincs pénze. Az van, hogy az emberek fizetnek adót, gazdasági tevékenységet folytatnak cégek ebben az országban, azután is fizetnek adót, vannak bevételei az önkormányzatoknak, az államnak például a vagyona hasznosításából. Ebből nyilván van az önkormányzatoknak vagyona, illetve forrása, lehetősége az emberek életét szervezni, illetve természetesen az államnak is van lehetősége. Ebben van egy arány, és nyilván a központi költségvetés elfogadásával az Országgyűlés eldönti, hog y mire szán forrásokat, és itt a közös gondolkodásban van egy alrendszer, az önkormányzati alrendszer. Az önkormányzatoknak vannak feladatai, kötelező feladatai és önként vállalt feladatai, és azt látom, hogy az elmúlt kilenc évben a feladatok és az ehhez szükséges források aránya egyre jobban borul fel, az önkormányzatok egyre kevesebb forrásból gazdálkodnak. Igaz, hogy elkerültek az önkormányzatoktól feladatok, de ezeket a feladatokat, amelyek megvannak - és igen, lehet mondani, hogy nem kötelező feladat színházat fenntartani, de azt gondolom, ez a sokszínű kulturális életben egy olyan misszió például egy vidéki megyeszékhely részéről, amely több is talán, mint kötelező feladat, hiszen évszázados intézményeket is tartanak fenn ezek a vidéki önkormányzatok. Hadd mondjam miskolci képviselőként, hogy a Miskolci Nemzeti Színház fenntartása is Miskolc megyei jogú város részéről egy olyan kulturális misszió, amely túlmutat a miskolci önkormányzat keretein is egyébként, túlmutat Borsod megye keretein, kifejezetten régiós szerep is ezt a nagy hírű és nagy múltú intézményt fenntartani. Tehát a probléma ott van, hogy az önkormányzatok eleve szűk forrásból kénytelenek gazdálkodni. A probléma ott van, hogy október 13án született egy választási eredmény, amelyet önök ne m fogadnak el szemmel láthatóan. Én kéthárom hétig reménykedtem abban, voltak ilyen szólamok, hogy konstruktív, korrekt hozzáállást várhatnak a megválasztott ellenzéki polgármesterek, képviselők az önkormányzatokban mindannyiunk és az egész ország érdekéb en, ezen települések sikerének érdekében. Ehhez képest azt látom, hogy kéthárom hét idillinek látszó állapot után szépen elvették a helyi önkormányzatoktól az építésügyi igazgatás maradékát is, majd tudják a kormányhivatalok, hogy mi épül és hogyan, és a helyi iparűzési adóról szóló jogszabályok átalakításával megnyitották az utat az előtt, hogy végképp a helyi önkormányzatokra tolják a közösségi közlekedés finanszírozását.
