Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. december 10. kedd - 102. szám - Z. Kárpát Dániel (Jobbik) - a miniszterelnökhöz - „Hogyan párolognak el a béremelések?” címmel - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
2106 Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Ház! Mint ismeretes, a forint folyamatos gyengülése és a 2010eshez, 2012eshez képest lényegesen gyengébb sávba történő beállása brutális, évente több száz milliárdos kiadási terhet jelent a magyar lakosságra nézve, a magyar családok pénztárcá ira nézve. Múlt héten ismertettem önökkel, hogy egy önök által luxuscikknek nevezett okostelefon esetében, amit én azért mindennapi szükségletnek érzek, akár 3040 ezer forint is lehet az árkülönbözet, pusztán és csak a forint gyenge árfolyama miatt, ahogy azt is elmondtam önöknek, hogy egy H&Mes ruhát venni egy bevásárlóközpontban sem tekinthető szerintem luxuscikknek; egy ilyen ruhadarab esetében 34 ezer forint is lehet a különbség, csak a gyenge forintárfolyam miatt, amit önök tudatosan helybenhagynak. Nem azt akarom mondani, hogy egyedül a kormány felelős egy deviza vagy valuta árfolyamáért, nem vagyok szakmaiatlan és felelőtlen sem. De azt mondom, hogy a nem cselekvéssel hagyják ezeket a káros gazdasági folyamatokat elburjánzani, aminek eredménye, hog y egy egyszerű importgyümölcs darabja esetén is lehet 3040 forint az a pluszár, amit ki kell fizetni a kasszánál, pusztán azért, mert az Orbánkormány és az MNB tulajdonképpeni közös stratégiája a gyenge forint megtűrése. Ez a gyenge forint Orbán Viktor m iniszterelnök úr szerint az exportáló cégeknek jó, és nincs okunk vitatkozni ezzel a szakmai megjegyzéssel; azt kell megvizsgálnunk, hogy kik ezek az exportáló cégek. Hogy a miniszterelnököt idézzem: kinek jó ez? Az exportáló cégek között minimális mennyis égű magyar mikro, kis- és közepes méretű vállalkozást találunk, viszont rengeteg olyan multicéget, amelyet ez a kormány kedvezményez infrastrukturális támogatásokkal, munkahelyteremtési támogatásokkal, vissza nem térítendő dotációkkal és számtalan olyan k edvezménnyel, ami bődületes, a közteherviselés alól vonja ki gyakorlatilag ezeket a társaságokat. Ha valaki kritikus a Gyurcsány, Bajnaikormányok multikkal elbánó gazdaságpolitikájával szemben, akkor az én vagyok (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) ; egyáltalán nem tudom elfogadni azt, hogy túlkedvezményezték ezeket a társaságokat, viszont azt hozzá kell tennem, hogy az Orbánkormányok még ezen a vállalhatatlan retorikán is túltesznek és ezen a vállalhatatlan viselkedésen is túltesznek azzal a kedvez ménytömeggel, amit indokolatlanul adnak oda. És Font képviselőtársam röhögcsélhet, de álljon fel, magyarázza meg, hogy miért tartják ilyen brutálisan alacsonyan gyengén a forintárfolyamot, miért kell a magyar lakosságnak több száz milliárdos bónuszterhet v állalni évente ezért, amikor a másik oldalon a kafetériaelemek megszüntetésével előállítanak mesterséges, papíron lévő bérnövekményt, de a valóságban ez nem feltétlenül létezik; amikor a lakástakarék állami lábának leépítésével szintén lehetőségeket veszne k el a magyaroktól, a 27 százalékos áfa helyben tartásával pedig szénné adóztatják egy európai uniós rekorder áfatartalommal a teljes magyar lakosságot, elképesztő összegeket vonnak el indokolatlanul. A kérdésem az, hogy számszerűsítettéke ezeket az indok olatlan elvonásokat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , mennyibe kerül tehát a magyar lakosságnak az Orbánkormány és az MNB stratégiájának megfelelő, elképesztően gyenge magyar forint. Várom az érdemi válaszát. (Taps a Jobbi k soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak. TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány célja a kezdetektől , 2010től kezdve az, hogy segély helyett munkát adjon az embereknek, és hogy Magyarországon végre megérje dolgozni, megérje munkába járni, jövedelmet szerezni és abból megélni. A kormány ezért mindent megtett, hogy az emberek jövedelmi helyzete kedvezőbb legyen, nemcsak a bérek növekedésével, hanem adócsökkentéssel és a rezsicsökkentéssel is. Ezek közül egy fontos intézkedést emelnék ki, a 2016os bérmegállapodást, amely folytán a minimálbér és a garantált bérminimum jelentősen megemelkedett, és érdemben c sökkentek végre a munkaadói
