Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 24. csütörtök - 87. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
211 az adócsökkentések kormánya esetében, ahogy ezt a kifejezést önök használják. Nos, ebben az esetben sem azt kell figyelni, amit a miniszterelnök mond, ha nem azt, amit tesz, ugyanis soha ennyire nem adóztatták még meg a magyar embereket, mint 2018ban. A személyi jövedelemadó 2100 milliárd forint, 260 milliárddal többet szedtek be a lakosságtól, mint 2017ben. Az illetékbevétel 191 milliárd forint, ez 10 sz ázalékkal több, mint 2017ben. Az áfabevétel 3928 milliárd forint, a jövedéki adó 1112 milliárd forint, a pénzügyi tranzakciós illeték, ez az új adónem, amelyet önök bevezettek, 233 milliárd forint volt a 2018. évben is. A leginkább az a kérdés, ha már ily en hihetetlen rekordösszegű adókat sikerült önöknek bevezetni, hogy akkor azt mire költötte el a kormány. Azt gondolhatnánk, ha megy a gazdaság, van bevétele a költségvetésnek, akkor jut arra pénz, hogy fejlesszük az egészségügyi és a szociális ellátószert , fejlesszük az oktatást, az alap, közép- és felsőoktatási intézményeket, fejlesszük az önkormányzati rendszert, a helyi társadalmakat segítsük, a „Modern városok” vonzáskörzetén kívüli kistérségeket, csökkentve a területi egyenlőtlenségeket, és segítsük a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élőket. Azt gondolhatnánk, hogy most végre tenni fog a kormány azért, hogy megállítsa vagy csökkentse a társadalom további kettészakadását, gazdaságpolitikájában pedig Magyarország régiós országoktól történő t ovábbi lemaradását. Sajnos azt látjuk, hogy nem ez történt. A társadalmi egyenlőtlenségek folyamatosan nőttek, hárommillióan élnek a létminimum alatt, a nyugdíjasok jövedelmi szegénysége 2010 óta a duplájára nőtt. Az idős emberek a tényleges inflációnál al acsonyabb mértékű nyugdíjemelésben részesülnek, így lényegében hiteleznek a kormányzatnak hónapokon át, eközben az élelmiszerek ára sokkal jobban drágult, mint az átlagos infláció. A bruttó minimálbér Magyarországon továbbra is a negyedik legalacsonyabb az Európai Unió tagállamai között, ugyanakkor Belgium után nálunk sújtja a legnagyobb adóteher a legkisebb bért. A 2010 óta eltelt időszakot tekintve a GDP arányában mért közterhek 37,5 százalékról 39,2 százalékra nőttek, az adórendszer pedig a gazdagok érde keit szem előtt tartva változott. Az egykulcsos személyi jövedelemadó 400 milliárdot hagy náluk évente, és ezt az igazságtalan rendszert 2018ban is megtartották. Eközben az alacsony jövedelmű családok adói nőttek, megszűnt a minimálbér adómentessége, az á fakulcs pedig európai uniós szinten a legmagasabb. A munkabérből, főleg minimálbérből, illetve garantált bérminimumból élők adóterhei 2018ban is a legmagasabbak közé tartoztak nemcsak az Európai Unión belül, hanem az OECDtérségben is. Csökkent Magyarorsz ág versenyképessége. Nagyon vicces volt az a kommentár, hogy Magyarország már a 24. legversenyképesebb tagállam az Európai Unión belül. Igaz, hogy Románia is lehagyta Magyarországot, de mondhatjuk, hogy Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, a Bal tikum országai mind lehagyták a Világbank versenyképességet vizsgáló rangsorában; a korrupció mértékéről nem is beszélve. Maga a versenyképességi jelentés is három területet emelt ki. Az egyik az egészségügy katasztrofális helyzete. A várható élettartamot vették górcső alá, ami a legalacsonyabb Magyarországon, tehát egyszerűen az egészségügy tragikus állapota, az egészségügyi vészhelyzet jelentősen befolyásolja Magyarország versenyképességét. A másik terület az oktatás területe, hogy nincs elég megfelelően képzett szakember, munkaerő Magyarországon, és ez nemcsak az elvándorlásnak köszönhető, hanem az oktatási rendszer tragikus állapotának. Sorban halljuk, hogy hány helyen hiányoznak tanárok, hányan hagyták el a pályát, éppen hányan hagyták el az országot, d e én gyakorló apaként is pontosan tudom, hogy mit jelent az, amikor nincs kémiatanár, vagy a matematikatanár elmegy gyermeket szülni, és helyette olyan oktatót hoznak, aki még a gyermekek elvárásainak sem tud megfelelni. Hát ki az, aki ilyen bérhelyzet mel lett, ilyen fizetésért vállal ilyen munkát? Önök elmondták, hogy 50 százalékkal emelték a pedagógusok bérét, csak épp az utolsó 5 százalékot olyan módon próbálták eljuttatni, hogy nem jutott el a magyar pedagógusokhoz. Azt lehet mondani, hogy ma egy kezdő pedagógus alig pár ezer
