Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 24. csütörtök - 87. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
212 forinttal kap többet, mint ami a garantált bérminimuma a szakképzett munkaerőnek. Miért vállalna el egy fiatal egy ilyen munkát? A harmadik terület pedig a korrupció, ahol Magyarország korrupciós megítélése jelentősen romlott. (11 .20) A környező országoknál mindenhol javult ez a mutató, Románia is már megelőzött minket, Magyarország az egyetlen, ahol ez a mutató jelentősen romlott. Az egészségügyet, az orvosvándorlást említettem, említhetném a kórházi fertőzéseket; és akkor nem uto lsósorban még itt van egy fontos szempont, ez az euróforint árfolyam. Most nem kívánom idézni miniszterelnök úr korábbi kijelentéseit, ahol arról beszélt, hogy egy miniszterelnöknek azért csak vissza kéne adnia a mandátumát, ha 300 fölé megy a forinteuró árfolyam. Hát, ezt nem tette meg! De ne csak azt nézzük, hogy mennyire gyengült a forint, hanem ennek mik a következményei. A többi európai uniós tagállamban dolgozó emberekhez képest közel 25 százalékkal romlott a magyar emberek fizetésének az értéke. Ha megnézzük a környező országokat, ott ez az arány valahol javult, valahol romlott, de ilyen mértékben sehol nem gyengült a nemzeti valuta, csak Magyarországon, és sajnos ennek van árfelhajtó hatása, a kevesebb értékű bérből, nyugdíjból kell a drágább termé keket megvásárolni a boltokban, és sajnos ennek a hatása is érződik. Egészen elképesztő - az oktatást is említettem , hogy Magyarországon már a 2017es felmérések szerint is több mint 200 ezer magyar fiatal nem tanult és nem dolgozott. Ez a szám 2018ban az önök áldásos közreműködésével tovább nőtt, közülük mintegy százezren a hátralévő életükben valószínűleg már nem is tudnak munkába állni, nincs megfelelő végzettségük, vagy ha igen, akkor mindössze a közmunka áll számukra rendelkezésre, hiszen 16 évesen lökték ki önök ezeket a fiatalokat a magyar oktatásból, mindenféle szakmai képzettség nélkül, sokszor úgy, hogy még az írásolvasás is nehezükre esik. Minimális eltartásuk tehát kényszerűen azokra hárul majd, akik képesek dolgozni. Ezzel a megalázó helyzet tel az uniós rangsor utolsó harmadában helyezkedik el Magyarország a 13,3 százalékos aránnyal, ennél csak kilenc országban rosszabb a helyzet. Elfogadhatatlan számunkra, hogy a kormány még mindig nem tudott megoldást kínálni az egészségügyi intézmények áll amosítása után az egészségügyi intézmények eladósodására, adósságuk tartós kezelésére, ehelyett olyan költségvetéseket fogadnak el, amelyekkel a kórházakat folyamatos eladósodottságban tartják. Ez a megoldás nyilván alkalmas arra, hogy a kórházak kiadásait visszafogja, azonban egyáltalán nem alkalmas átlátható, megbízható és fenntartható egészségügy létrehozására. Elfogadhatatlan, hogy az egészségügyi kormányzat nem modernizálta a kórházak finanszírozását, nem vizsgálta felül a minimumfeltételeket teljeskör űen, nem lassította le a háziorvosi körzetek kiüresedését, amely mára már több százezer embert és egész térségeket érint. Nem biztosított megfelelő forrásokat a házi fogorvosok számára praxisaik normális fenntartására, nem biztosít megfelelő béremelést, ne m adja meg az egészségügyi dolgozók számára a szakmai megbecsülést, az egészségügyi béreket a nemzeti átlagbérek környékén tartja, pedig egészségügyi dolgozóink ennél sokkal többet érdemelnek. Ennek következménye, hogy a betöltetlenné vált egészségügyi mun kahelyek száma 2018ban növekedett az előző évekhez képest. Ezek pedig olyan hiányosságok, amelyek mindegyike hozzájárult ahhoz, hogy a magyarok ma az egészségügyet tartják az ország legnagyobb problémájának, hiszen Magyarország nemcsak keveset költ az egé szségügyre, hanem az egészségügyi források felhasználása sem hatékony. Persze, hivatkozhatnak arra, hogy az elmúlt években az egészségügyre és az oktatásra fordított összegek nominálisan növekedtek, de azt kell megnézni, ha már itt nagy csinnadrattával hir detik az extra mutatókat, az extra adóbevételt, hogy GDParányosan mennyit költ Magyarország az egészségügyre és az oktatásra, és ha azt összehasonlítjuk, akkor nem éri el az európai átlagot, de a környező országokban lévő ilyen arányokat sem. Tehát tulajd onképpen ez az oka annak, hogy alulfinanszírozott az egészségügyi rendszer, alulfinanszírozott az oktatási rendszer, és nem mással játszanak önök, mint a magyar emberek egészségével és a jövőnkkel, gyermekeink tudásával.
