Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 22. péntek - 97. szám - A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, valamint az egyes törvények Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Európai Unióból történő rendezetlen kilépése eseté... - ELNÖK: - DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd):
1619 (11.10) De inkább visszatérnék arra, hogy az előző törvény vitájakor Nacsa Lőrinc képviselőtársam azt mondta, hogy szerencsére leírta ezt a mondatot, ezért meg tudja ismételni, hogy ne másítsák meg a szavait. Ugyanígy fogok most én is eljárni. Azt mondtam a felszólalásomban, hogy „önök 2015 óta minden követ megmozgatnak, hogy a tömeges bevándorlás kezelésére ne szülessen európai megoldás”. Ezeket a szavaimat tartom, mert önök mindvégig abban voltak érdekeltek, hogy közös európai megoldás ne születhessen a bevándorlásra, hiszen akkor elvették volna az élét annak a belpolitikai pro pagandának, amire az egész politikai kommunikációjukat az elmúlt négy évben építették. Ezért nem támogattak több olyan törvényt, határozatot, statútumot, ami azt támogatta volna, hogy az Európai Unió határain kívül tudjanak ez ellen az európai országok fel lépni. (Jelzésre:) De ez pontosan így volt! Az meg, hogy a Jobbik nem fogalmaz világosan vagy dupla beszédet folytat, szeretném önöket figyelmeztetni vagy emlékeztetni arra a tényre, hogy ha a Jobbik a szavazataival nem járul hozzá 2015ben, amikor önök el vesztették a kétharmadukat, akkor nem tudtak volna katonákat vezényelni a déli határhoz. Ezt azért tudták megtenni, mert a jobbikos képviselők ezt támogatták. Ez nekünk magától értetődő volt, hogy támogattuk, de önök efelett nagyvonalúan átsiklanak, és min dent megtesznek annak érdekében, hogy ezt a hamis narratívát lenyomják az emberek torkán és rájuk erőltessék. De tudjuk, hogy ez nem igaz, erről a parlamenti jegyzőkönyvek és a parlamenti szavazások árulkodnak. Végezetül pedig: amikor én arról beszéltem, h ogy a magyar emberek százezreinek a külföldre kényszerülésével az ő tudásuk, szorgalmuk, kreativitásuk hiányzik Magyarországról, akkor ezzel nem azt mondtam, hogy akik itt maradtak, azokban ez nincs meg. Hát, annyival kevesebb tudás, kreativitás, szorgalom és tenni akarás van, amennyi magyar ember ezt a tudását más országokban hasznosítja. Az ő munkája, termelő ereje nem itt hasznosul, de ez csak az egyik része, mert azáltal, hogy családok szakadnak szét, azáltal, hogy generációsan szakad meg, és hogy már n emcsak az életerős középkorú férfiak vándorolnak tömegével NyugatEurópába, hanem a nagymama és a nagypapa is a legtöbb helyen, egész családok, az egy olyan folyamatot, egy olyan demográfiai katasztrófát idéz elő, amelyre egyszer majd a választ meg kell ad ni, és az összes, egyébként nagyon jó és hasznos családpolitikai intézkedés, amelyet a kormány az elmúlt években foganatosított, ezt nem tudja ellensúlyozni. Úgyhogy azt szeretném kérni, hogy ezt vegyék figyelembe, és még egyszer visszautasítom azt a felté telezést, hogy én bármilyen kontextusban dehonesztáló jelzőkkel illettem volna az itthon maradó állampolgárokat. Nagyon komoly bátorság kell ahhoz, hogy valaki el tudja hagyni a szülőföldjét, hogy gyakorlatilag gyökerek nélkül egy új országban tudjon karri ert, megélhetést építeni, de az igazi kalandvágy meg ahhoz kell, hogy valaki itthon maradjon, és itthon próbáljon megélni. (Dr. VargaDamm Andrea: Bizony! Így van!) Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Kétperces hoz zászólásra megadom a szót Mellár Tamás képviselő úrnak. DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd) : Köszönöm szépen, elnök úr. Elnézést, muszáj volt hozzászólnom Nacsa képviselőtársam megjegyzéséhez. Lássunk vilá gosan! A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a magyar termelékenység kevesebb mint fele az európai uniós átlagtermelékenységnek. Dinamikájában tekintve ezt a kérdést, ha 2010hez képest a magyar GDP 23 százalékkal növekedett ’18ra, és ehhez képest a fo glalkoztatás pedig 20 százalékkal növekedett, akkor tessék kiszámítani, hogy a termelékenység mennyivel nőtt. Tehát ennyit arról egyébként, hogy nálunk az itthon foglalkoztatott embereknek milyen hatékonysága van. Ebből persze nem következik az egyébként, hogy a magyar emberek, az itthon maradt magyar emberek tehetségtelenek lennének vagy nem jól képzettek, hanem
