Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 22. péntek - 97. szám - A Magyarország Kormánya és a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa Titkársága közötti, a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa magyarországi Képviseleti Irodájáról szóló székhely-megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános v... - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP):
1598 Aztán a másik indok, hogy energetikai szempontból mekkora létjogosultsága van ennek az egész ügyletnek, és itt Demeter Márta képviselőtársam már jelezte ezt, hogy bizony , ha mi számítanánk hosszabb távon gázszállításra, akkor ennek megfelelően a hozzá szükséges közműveket meg kellene teremteni, és persze nagy kérdés, hogy vane értelme ennek a megteremtésnek abban az időszakban, amikor a világgazdaságban, szeretném jelezn i, egy forradalmi változás történik éppen az energiaplatformokon, tehát az energiapiacon, vagyis a megújuló energiák felé fordul el az egész, ráadásul egyébként a kormányzat elköteleződött Paks II. mellett is. Tehát én nem látom energetikai szempontból sem ennek a fontosságát és létjogosultságát. Nacsa Lőrinc kolléga, képviselőtársam azt mondta, hogy Magyarország összekötő kapocs tud lenni Kelet és Nyugat között. Most azt gondolom, hogy ez is egy igen veszélyes megfogalmazás, és nagyon fontos lenne itt tisz tán látni a dolgokat, hiszen a történetnek nem az a lényege, hogy Magyarország tude, képese, akare egy ilyen kapocs lenni, hanem az az alapvető kérdése, amit egyébként Ady Endre már száz esztendővel ezelőtt megfogalmazott, hogy vajon Magyarország kompor szágként hova tart, honnan és hova tart: vajon nyugatról keletre, vagy keletről nyugatra? És nagyon az látszik a keleti nyitás programjával, és ezzel az összekötő kapocs nevezetű projekttel kapcsolatban is, hogy Magyarország bizony igen erőteljesen nyugatr ól keletre tart, tehát a komp egyre inkább keleten akar kikötni, és én azt gondolom, hogy ez végzetesen hibás orientáció, mert bármilyen kapcsolatokra is törekszünk mi ezekkel az államokkal, a legfontosabb, évszázados nemzetközi munkamegosztási trendeket m i nem tudjuk felülírni. Tehát az a technológiai transzfer, amelyik nyugatról keletre, illetve viszont, keletről nyugatra akar menni, még mindig a legeslegerőteljesebb, ezt mutatja a mi külkereskedelmi orientációink is, hiszen az exportunknak és importunkna k több mint 80 százaléka az Európai Unió tagországaiban van. Egyébként, ha valamelyest mégiscsak érdemes lenne gazdasági kapcsolatokat építeni kelet felé, az sokkal inkább Kína, illetve DélKorea irányába lenne, és nem a türk országok irányába. Tehát én az t gondolom, hogy azt a fajta érvelést, amely itt igen jelentős teret kapott, nem lehet elfogadni. Tehát ennek igazából nem gazdasági, hanem - legyünk jóságosak és gondoljuk azt - biztonságtechnikai vagy biztonságpolitikai indokai és okai vannak. Köszönöm s zépen a figyelmet. ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Mesterházy Attila képviselő úrnak. MESTERHÁZY ATTILA (MSZP) : Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nacsa képviselőtársam hozzászólása inspi rált, hogy hozzászóljak, hiszen Gurmai Zita képviselő asszony elmondta konkrétan a tervezettel kapcsolatos MSZPs álláspontot, de azért van egykét olyan dolog, ami kérdéseket vetett fel bennem. Az megnyugtat, hogy a KDNP támogatja a kormány külpolitikáját , ez egy hasznos és új információ volt. Ezen túlmenően viszont azért volt egykét olyan dolog, ami talán egy kicsit meglepő vagy túlzó nyilatkozat volt az ön hozzászólásában. Úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió nem tudja megoldani a problémákat. Akkor eb ből majdnem az következik, hogy a Türk Tanács pedig meg fogja tudni oldani Magyarország problémáit, vagy éppen Törökország. És azon gondolkodtam, hogy amikor ön párhuzamot húzott az ENSZ meg a Türk Tanács között, amik végül is majdnem hasonló szervezetek, merthogy az egyiket ’45ben alapították, és 193 tagja van, a másikat meg 2009ben, és 5 darab tagja van, tehát a súlya a nemzetközi közéletben tényleg hasonló az ENSZnek és a Türk Tanácsnak, ez teljesen világos. A másik, ami sokkal érdekesebb, hogy azt mo ndta, hogy mindenkivel jó kapcsolatokra kell törekedni, ami szerintem majdnem teljesen igaz. Nem mindig ez a helyzet egyébként a külpolitikában sem, de ezt most tegyük egy pillanatra félre. Viszont azt is mondta, hogy egyensúlyban kell tartani a keleti és a nyugati partnerekkel a viszonyt.
