Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 22. péntek - 97. szám - A Magyarország Kormánya és a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa Titkársága közötti, a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa magyarországi Képviseleti Irodájáról szóló székhely-megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános v... - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP):
1599 Képviselőtársam, szerintem nem így van teljes mértékben, hiszen Magyarország 1990ben amellett döntött, hogy egy más típusú rendszert fog létrehozni, és ennek az orientációnak és aztán több népszavazásnak is az volt a vég eredménye, hogy Magyarország az euroatlanti közösséghez tartozik. Erről kétszer is kimondta a nép a véleményét. Sőt, a magyar külpolitikának hosszú időn keresztül egy olyan hármas prioritása volt, ami az euroatlanti, először integrációt, aztán a kapcsolato k mélyítését, a jószomszédi viszonyt és a határon túli magyarokról való gondoskodást helyezte fő prioritási területté. Ezért én azt gondolom, az, hogy akik többet foglalkoznak a Kelettel, nem jelentheti azt, hogy kevesebbet foglalkoznak az Európai Unióval, vagy másképpen fogalmazva, ha kritizálják az Európai Uniót, akkor meg kéne hogy tegyék ezt a keleti partnerekkel is, hiszen azért magyarként az egy érdekes helyzet, hogy tudja, egyrészt amikor keresztényeket üldöznek a törökök Szíria területén, akkor önök nem szólnak egy szót se, azt mondják, hogy ott ez rendben van, máshol nincs rendben, ha a keresztényeket üldözik vagy zavarják el a házaikból, de ha ez ott történik, és ezt törökökhöz köthető milíciák csinálják, akkor ez rendben van. A másik, hogy érdekes módon amikor valami olyan történik, ami vagy Oroszország vagy Kína tekintetében, vagy éppen Törökország tekintetében kritikára, külpolitikai kritikára adna lehetőséget, akkor ezt kínosan kerülik, hallgatnak róla, sőt adott esetben pont ezzel ellentétes lé péseket tesznek, miközben, ha az Európai Unióban történik valami, ami esetleg joggal vagy akár jogalap nélkül önöket zavarja, akkor rögtön az egész média arról szól a jobboldalon, hogy mit tett az Európai Unió, vagy éppen mit nem tett az Európai Unió. (9 .50) Az meg külön érdekes dolog, hogy akkor sem tartotta fontosnak a kormány kifejezni a nemtetszését, amikor egy ország erőszakosan akar határokat megváltoztatni és azokon a határokon túl népességcserét végrehajtani. Csak azért kérdezem, mert ilyen történ t már Magyarország esetében a történelmünk során, tehát magyar emberként ahhoz nem hozzászólni, hogy egy állam fogja magát és bevonul egy másik állam területére, és onnan elzavarja az ott lakó embereket, vagy adott esetben utána megpróbálja kicserélni az o tt lakó lakosságot, azt gondolom, ez egészen biztosan a mi történelmünk alapján némi kritikára azért lehetőséget adott volna a kormány számára ebben a kérdéskörben. Tehát azt mondanám - még egyszer, a gondolatot lezárva , hogy bizony az egyensúly nem azt jelenti, hogy egyik oldalra folyamatosan nyalakodunk, a másik oldalra meg folyamatosan csak köpködünk, hanem akkor a kritikában is egyensúlyban kell mérni. Ettől függetlenül én ezzel az állítással így, ebben a formában nem értek egyet; úgy értek egyet, hog y van prioritása Magyarországnak, és a prioritásban az Európai Unió vagy éppen a NATO bőven megelőzi egyébként a keleti partnerségnek bármilyen országát, hiszen itt egy érdekközösségen túl egy értékközösséget is vállalt Magyarország, bár néha az embernek v an persze kétsége, figyelve a miniszterelnök munkáját, hogy ezt az értékközösséget ő nem akarjae kiterjeszteni Oroszország vagy éppen Törökország tekintetében. Ön azt is mondta, hogy végre a külpolitika azzal foglalkozik, amivel kell, és azt csinálja, ami t kell. Ez annyira sikeres, hogy önök nem mehetnek el például a Néppártnak az ülésére sem, a KDNP, ön mehet, Nacsa képviselő úr, de a fideszesek nem mehetnek, mert éppen szégyenpadon ülnek, vagy éppen beállították magukat a sarokba, és kukoricán térdelnek, pont a miatt a kiváló külpolitika miatt, amire ön hivatkozott, hogy végre azt teszik, amit tenniük kell. Én úgy látom, hogy azért ezt a külpolitikát egy picit - és akkor most diplomatikusan fogalmazok - szofisztikáltabban látják nemcsak itt Magyarországon az ellenzék soraiból, hanem külhonban vagy külföldön is, és bizony nem egészen ez az érzése sem a magyar választópolgároknak sokszor, sem pedig a külföldi partnereinknek, akikkel egyébként - ahogy az imént is mondtam - egy érdek- és értékközösséget is vál laltunk. Én nagyon egyszerűen gondolom, hogy sok képviselőtársam, Demeter Márta is fölvetette, hogy vajon mi értelme van - vagy Mellár Tamás és Gurmai Zita is - ennek a Türk Tanácsnak, és mi az oka.
