Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 21. csütörtök - 96. szám - A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1514 Magyary Zoltán azt is mondja - és nem véletlenül idézem őt folyamatosan vissza, mert az államtitkár úrnak az expozéjában mindez elhangzott, csak vagy egy ügycsoportra, vagy egy ügytípusra, vagy egy szervezetrendszer működtetésére vonatkozó kitekintéssel és az előttünk fekvő törvényjavaslat részletszabályainak a felidézésével , hogy a racionalizálás jelent egyrészt takarékosságot. Azt gondolom, hogy az állam hatékony, takarékos működésének, mind az eddigi reformok, mind pedig az előttünk fekvő törvényjav aslatban az eljárások egyszerűsítése, a még megmaradt duplikátumok megszüntetése, bizonyos eljárásoknak egyáltalán a közigazgatási körön kívül helyezése mindmind megfelel annak, hogy egy ekkora rendszert takarékosan tudjon működtetni az állam, egyébként a z állampolgárok javára. Az egyszerűsítés is - erről Magyary azt is mondja, hogy a másik ismérve a racionalizálásnak az egyszerűsítés , azt gondolom, benne foglaltatik abban a törvényjavaslatban, ami előttünk fekszik. Hiszen az államtitkár úr hivatkozott i tt több olyan ügycsoportot, mint akár a vállalkozások vállalkozói igazolványának igénylése, benyújtása, sőt hogy erre nincs szükség, illetve a NAVos ügyekkel való egy ügyben való kezelésévé válása, tehát ne kelljen sem vállalkozásnak, sem állampolgárnak t öbbször egy ügyben a hivatalt felkeresni, több eljárást indítani. Jelenti ez azt is, hogy építésügyi és építéshatósági igazgatási ügyben a kérelmezőnek, bejelentőnek nem kell arról tájékozódnia pluszban, hogy most ezt az önkormányzati vagy pedig a járási é pítéshatóságnál intézi. Van benne jó néhány olyan abszolút praktikus, egyszerűsítő javaslat, amely már ezt a Magyary óta ismert racionalizálási alapelvet ismeri. A modernizáció vagy a modernizálása a közigazgatásnak, azt gondolom, nem kérdés. Ha Magyary ko rában nem volt kérdés, akkor ebben a században, amelyben ma élünk, feltétlenül szükséges. Az államtitkár úr az expozé végén utalt arra, hogy az a fajta digitalizáció, az a fajta technológiai átállás a mindennapjaivá kell hogy váljon a közigazgatásnak. Sok eljárás már elektronikusan elérhető, rendkívül sok olyan ügy és ügycsoport van, ami akár kormányablakon keresztül, akár pedig az ügyfél elektronikus ügyintézési felületén keresztül elintézhető, de ehhez óhatatlanul szükséges az, amire az államtitkár úr az expozé végén utalt, hogy mindazon eljárásoknak, amelyek eddig külön informatikai rendszereken és nyilvántartásokban futottak vagy futnak, a további egyneműsítését és egyszerűsítését, ezeknek is, ha úgy tetszik, egy 2010 utáni hívószót mondok, az egyablakos sá tételét a törvény alapján az eljárások egyszerűsítése mentén meg kell hogy fogalmazzuk és meg kell hogy csináljuk. Hiszen ez rendkívül gyorsítja, hatékonnyá teszi és egyébként mind állami, mind pedig állampolgári oldalról olcsóbbá, takarékosabbá teszi a közigazgatást. Nem mellékes szempont már Magyarynál sem az egységes szempontrendszernek a kialakítása a szervezetrendszerben. Itt az államtitkár úr expozéjából csak néhány gondolatot idéznék vissza, az építéshatósági eljárásnál a különböző, eddig jobb híj án a közigazgatás rendszerében kezelt természetvédelmi utak vagy túrautak nyilvántartását, tehát ami korábban nem volt ágazatilag meghatározható, hogy kinél legyen nyilvántartva, egyébként az eltelt 30 esztendőben, azt valamilyen közigazgatási szervhez idő nként testidegen módon beseperték. Nem feltétlenül bűnként mondom ezt, csak meg kellett fogalmazni és 2010 óta megfogalmazódott ez a közigazgatási stratégia, hogy ezeket az ügyeket szépen ki kell bontani, meg kell nézni, hogy mire van egyáltalán szüksége a z állampolgárnak és az államnak, hogy még egy plusz nedik nyilvántartás legyen, és ezzel a nyilvántartással kapcsolatban mind az államnak, mind pedig az állampolgárnak legyen valamiféle intéznivalója. Vannak olyan dolgok, amelyeknek a rendszerben tartását vagy a rendszeren kívül kezelését - és ettől még nem borul fel a működés - egységes szempontok mentén megfogalmazva meg lehet valósítani, és ez könnyebbséget jelent mind az állampolgároknak, mind az ügyeiket intéző vállalkozásoknak, mind pedig annak a köz igazgatási szervezetrendszernek, amely ezeket az ügyeket kezeli, nyilvántartja, illetve az ezzel kapcsolatos bejelentési vagy valamilyen hatósági eljárását intézi. Talán a legnagyobb bosszúság mindig egy állampolgárnak, aki ügyfélként jelenik meg a közigaz gatásban, hogy elfárad az egyik hivatalba, most már ebben rendkívül sok egyszerűsítés zajlott