Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 21. csütörtök - 96. szám - A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1515 az elmúlt időszakban, hiszen a kormányablakoknak a kialakításával, lassan már nem is tudom követni, de közel 3000 ügy az, amit a kormányablakokban indíthatunk, il letve a kormányablakok által kezdeményezhető ügyeknek a száma is már rendkívül nagy. Ha a képviselőtársaim emlékeznek arra, hogy az okmányiroda bázisán, annak az informatikai, szakmai bázisán indultunk ezzel a fejlesztéssel 2011ben, és majd 2013ban a jár ásokkal még több ügycsoportot sikerült beemelni, hogy közelebb vigyük az ügyintézést az állampolgárokhoz, akkor láthatják, hogy a néhány személyes okmánynak, számszerűen talán pár tucat, de lehet, hogy egy tucat ügy volt az, amit a kormányablakot megelőző okmányirodában lehetett intézni, az a néhány ügy ma már közel 3000, amit egy járási kormányablakban az ügyfél el tud kezdeni, meg tud indítani, tájékoztatást tud kérni, vagy érdemben segítséget kap vagy érdemi döntésig tudja vinni az ügyét. Tehát látszik a z, hogy néhány esztendő alatt is hatalmasakat lehet lépni, látszik az is, hogy az állampolgároknak szükségük van a kiszámíthatóságra, stabilitásra és a biztonságérzetre a közigazgatásban, ezért érdekes talán, hogy 201014 között, 201418 között is beszélün k közigazgatási reformról, és most a kormány és az államtitkár úr egy újabb reform, illetve egyszerűsítési tervvel áll a parlament elé. Én azt gondolom, hogy nincs ebben semmi különleges, hiszen ha nemcsak azt feltételezzük és látjuk szüksé gesnek, és a biztonságot nemcsak mindig a statikusban, az állandóban látjuk, hanem érezzük azt is, hogy egy közigazgatási rendszer akkor képes, alkalmas betölteni a szerepét és a feladatát a hatékonyság, egyszerűség, gyorsaság, szakszerűség mentén, amelyek et Magyary Zoltántól az elején idéztem, hanem képes arra is, hogy a változó világ körülményeit lekövetve reagál ezekre, reagál a vállalkozók, a vállalkozások, a gazdaság világának a gyors változásaira, be tudja fogadni ekként a gazdasági vállalkozásokhoz k apcsolódó ügycsoportok gyors, hatékony ügyintézését, reagál akkor is a közigazgatás és képes a változásra, ha az állampolgárok ügyeinek egyre nagyobb részét tudja még egyszerűbbé, akár egyfokúvá tenni. Nemcsak a jogorvoslati szakok egyfokúságát értem, hane m bemegyek a hivatalba, és egy adott időben vagy egy adott elektronikus eljárásban, merthogy hovatovább, az előbb említettem, ez nagyon fontos, már meg tudjuk ma csinálni sok ügytípusban, meg tudom oldani az állammal kapcsolatos ügyeimet, nem kell sorszámo t húznom, hivatalokba járnom, nem kell több nap szabadságot kivennem, tehát minden oldalról képes lekövetni a mindennapoknak a változásait, tehát azt a rugalmasságot mégis kell hogy tartalmazza a közigazgatás, ami viszont az állampolgárokkal kapcsolódó vis zonyrendszerének az újraértelmezése okán egy nagyon fontos tulajdonsága kell hogy legyen. (14.40) Ha zárásként azt a gondolatot hozom vissza, amit Magyary Zoltántól idéztem, hogy az első és fontos, hogy meghatározzuk, definiáljuk a közigazgatás reformja során az embereknek az államhoz való viszonyrendszerét, és erre építsük a változásokat, a változtatásokat, másrészt pedig jelenti a közigazgatás reformja az állami gépezet belső tökéletesítését, akkor ez a két közigazgatási reformot meghatározó és - most m aradjunk Magyarynál - általa megfogalmazott alapelv határozza meg a kormányzati munkát vagy a közigazgatás szervezését, és akkor, azt gondolom, helyes az, hogy időnként a kormány felülvizsgálja a közigazgatás működésével kapcsolatos ügytípusokat, eljárások at, ügyszámokat, a hivatali szinteket, ahol ezeket az ügyeket az állampolgárok elintézhetik, és igenis rendszeresen javaslatot tesz arra a közigazgatási szervezetrendszer tökéletesítése és precizírozása érdekében, hogy még jobb és még hatékonyabb módon tud ja az állam igazgatási feladatait ellátni egyébként az állampolgárok és a nemzet javára. Hoztam Magyarytól még egy gondolatot, idézetet, talán ezzel zárom; azért nem térnék ki részletesen a törvényjavaslatban foglalt ügytípusokra vagy konkrét változásokra, mert az államtitkár úr bőséggel tájékoztatást adott az expozéjában mindegyikről. Magyary úgy zárja a gondolatait, amikor a közigazgatás reformjáról beszél, és az általam már többször hivatkozott két szempont mentén a racionalizálásról gondolkodik és elmé lkedik, hogy mindezt úgy kell megtennie az államnak, hogy az állam polgárainak jólétét és a nemzet erejének és értékeinek kifejtését az optimum
