Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1315 hat ékonyabban és a stratégiai célokkal nagyobb összhangban kerüljenek felhasználásra. Ezen célkitűzésre is figyelemmel a javaslatban pontosításra kerülnek a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény kutatásfejlesztési és az innováció s szakpolitikát alakító állami szereplőinek feladat- és hatáskörei, együttműködésük keretei. A módosítás a kutatásfejlesztési és az innovációs szakpolitikát alakító állami szereplők között feltünteti a működését szeptember 1jén megkezdett kutatóintézeti hálózat, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnökét is. A kutatásfejlesztés és a tudománypolitikai koordináció állami feladatait ellátó intézet célja az, hogy egységes szerkezetben biztosítsa a rendelkezésre álló források elosztását az egyes tudományágak é s kutatóintézetek között, ezzel elősegítse a hazai kutatási rendszer, az innováció és a kutatásfejlesztés hatékonyságának optimalizálását. Emellett a javaslat racionalizálja és egyszerűsíti is a kutatásfejlesztés és az innováció hazai közfinanszírozási t ámogatásának a rendszerét. A törvényjavaslat pontosítja azokat a célokat is, amelyekre az alap terhére innovációs támogatás nyújtható. A részletesen megfogalmazott célok között szerepel a kutatásfejlesztés és innováció eredményeként született új tudományo s és technológiai eredmények alkalmazásának, elterjesztésének a támogatása. A célok között fontosnak tartom kiemelni a fiatal generáció hatványozottabb bevonását a kutatásfejlesztési és innovációs tevékenységekbe. Innovációs támogatás nyújtható a kutatásfejlesztői utánpótlás és képzés, a tehetséggondozás céljára. Emellett az eddigi tapasztalatok megosztása is fontos, támogatandó cél, úgymint a kutatófejlesztők hazai és nemzetközi mobilitásának, tapasztalatcseréjének, valamint az elismert hazatérő kutatók magyarországi innovációs területen történő szakmai beilleszkedésének a támogatása. Tisztelt Képviselőtársaim! A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény jelen módosítása hozzájárul a kutatásfejlesztési és innovációs források hat ékonyabb és a társadalmi célok elérését jobban segítő felhasználásához, a rendszer szereplői közötti együttműködések erősítésével a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek eredményes megvalósításához és ezáltal Magyarország versenyképességé nek növeléséhez. A magyar gazdaság elmúlt években elért kiváló eredményei lehetővé teszik, hogy Magyarország nemzetközileg is elismert módon, kiemelkedő szerepet töltsön be a kutatásfejlesztés és az innováció terén, ezért kérem a törvényjavaslat támogatás át. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Juhász Hajnalka képviselő asszony. Most megadom a szót az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának, Kunhalmi Ágnes képviselő asszonynak. KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselő csoportja részéről : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Miután az utóbbi egy évben láthattuk, a kormány hogyan szüntette meg a hazai tudományos kutatás szabadságát, hogyan fosztotta meg az MTAt a kutatóhálózatától, vagy éppe n teljesen nyilvánvalóan alaptörvénysértő módon megsértették a tulajdonhoz fűződő alapjogát is, még a heti hírek szerint is a kormány tovább folytatja a frontális támadását az MTA ellen. Az MTA egykori kutatóintézetei október végén levelet kaptak az Eötvös Loránd Kutatóintézet Hálózat főtitkárától, amelyben Szigeti Ádám azt kérte a 15 intézet igazgatójától és főigazgatójától, hogy a mérlegeikben könyveljék szét az általuk használt ingó vagyont az Akadémiához tartozóktól. Az említett levélben a főtitkár azza l érvel, hogy a kutatóhálózat szeptemberi felálltáig az MTA tudományos kutatással kapcsolatos közfeladatát a kutatóhálózaton keresztül, költségvetési támogatással valósította meg. Ezért az MTA költségvetéséből, a kutatóhelyeknek továbbított támogatásból és az intézet saját bevételeiből vásárolt ingóságok a kutatóhely saját vagyonának, vagyis végső soron állami tulajdonnak számítanak.
