Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - Egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):
1307 ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Jelzésre:) Igen. Megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, LMP. DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem akarok visszaé lni senkinek a bizalmával, de mindenképpen szeretnék egy viszonválaszt adni. Bányai képviselő úr, én respektálom azt, hogy egy fideszes képviselő vitába száll, és gyorsan adatoknak néz utána. Azt hiszem, ezt mindenképpen meg kell tisztelnem azzal, hogy vál aszolok erre. Említette a BudapestBelgrád vasútvonal fejlesztését. Azt nem tudom, tudjae képviselő úr, hogy nem sikerült több év alatt sem eljutni odáig, hogy a kormány részéről bárki megtérülési garanciákat mutasson fel. Azt tudja, ugye, hogy kínai hite lből épül meg ez a projekt, de ezt a magyar adófizetők fogják visszafizetni. Jelentős részben kínai vállalatok fognak részt venni, és Mészáros Lőrinc cégei 300 milliárddal fognak részesedni. De ismétlem, nincs megtérülési garancia. Hogy mi az értelme ennek a fejlesztésnek? Tudjuk azt, hogy a pireuszi kikötő elérését célozta ez a projekt, de közben a kínaiak is és a magyar kormány is egyre inkább Trieszt felé kacsingat. Tehát valószínűleg, hogy Trieszt felől, az ott megvalósuló fejlesztésekkel kívánják kielé gíteni a magyar vállalatok igényeit. És hogy mennyire releváns ez a szállítási útvonal: nem olyan régen olvashattuk azt, hogy a BelgrádSzkopjeSzaloniki vonalon érdeklődés hiányában megszüntették a vasúti közlekedést. Mi úgy gondoljuk, hogy ez az ezermill iárdos projekt nem más, mint egy ezermilliárdos lopás, gyakorlatilag ennyi pénzt vesznek ki a magyar adófizetők zsebéből. Azt, hogy mennyi alsóbbrendű úthálózat fejlesztése történik meg a „Magyar falvak” programban, tessék megnézni, képviselő úr, a költség vetésben, 50 milliárd forint áll rendelkezésre mindössze. Azt mondta képviselő úr, hogy nem egykét éves feladat ledolgozni ezt a hátrányt, csak az a baj, képviselő úr, ha most megnézik az alsóbbrendű utakat a közútkezelő statisztikája alapján, akkor a ros sz és a nem megfelelő kategóriába tartozó utaknak az aránya 71 százalék most, és amikor önök kormányra kerültek, akkor még csak 63 százalék volt. (Bányai Gábor: Nem igaz.) Tehát önök nem ledolgozzák, hanem rontják, rombolják az utak minőségét. És elérte az 50 százalékot azoknak az utaknak az aránya, amit gyakorlatilag újjá kell építeni. A közútkezelő statisztikájából idézek, képviselő úr, tessék utánanézni. Még egy kérdésem lenne államtitkár úrhoz, remélem, hogy van lehetősége válaszolni rá. Ugye, tudjuk az t, hogy sajnos - ezt mondom a magunk nevében - egy uniós előírás a piacnyitás vagy a piacosítása a helyközi közösségi közlekedésnek. Úgyhogy az LMPnek nagyon határozott álláspontja az, hogy stratégiai ágazat a helyi közösségi közlekedésnek a biztosítása, nemzetstratégiai kérdés, ezért mi nagyonnagyon nem örülünk annak, ha itt megjelennek a magánszolgáltatók, tehát mi úgy gondoljuk, hogy ezt mindenképpen közösségi finanszírozásban kell tartani, és csak akkor elfogadható, és ott érdemes beengedni esetleg ma gánszolgáltatókat, ahol az végül is az utazóközönség számára jobb minőségű szolgáltatást jelent. Tehát mi nem örülünk annak, de ez egy európai uniós kötelezettség, és a különböző kormányok már nagyon sokszor kértek haladékot a piacnyitás kapcsán. De ez a k üszöbön van, ezt pontosan tudjuk. Viszont föl kell készülnie Magyarországnak arra, hogy megtörténjen ez a piacnyitás - ez nemzeti érdekünk , és fel kell készíteni a magyar állami tulajdonban lévő cégeket is. Láthatjuk, hogy rendkívül rossz állapotban vann ak ezek a cégek, rossz állapotban van a járműállomány, évről évre rosszabb állapotban van. És vannak feltételek, hogy majd milyen cégek indulhatnak el ezeken a tendereken. Tehát hogyan gondolja a magyar kormány felkészíteni a magyar cégeket, ha megtörténik ez a nem kívánt, de kényszerű piacnyitás, akkor egyáltalán el tudjanak indulni ezek a cégek? Milyen
