Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - Egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - HAJDU LÁSZLÓ (DK):
1298 Köszönjük szé pen, képviselő úr. Megadom a szót 15 perces időkeretben Hajdu László képviselő úrnak, DK. HAJDU LÁSZLÓ (DK) : Tisztelt Államtitkár Úr! Elnök Úr! Mindenki próbálja győzködni az államtitkár urat arról, hogy ez nem egy európai uniós jogharmonizációs törvé ny, hanem elsősorban az október 13ai törvény. Én is ehhez a részéhez kívánok hozzászólni, noha valóban van ebben a salátában európai uniós jogharmonizáció is, ami már el is hangzott. Azzal kezdeném, hogy az 1991. évi XX. törvény a feladatmeghatározó törvé ny, egészen 2011ig majdnem változatlanul az önkormányzatoknak megadta, hogy mi a feladat- és hatáskörük. Kis módosítások voltak, de lényegében 20 éven keresztül nem változott. Tehát megvolt a kormány feladata, és megvolt az önkormányzatoknak a feladata, m egvolt benne a finanszírozás aránya, és voltak benne természetesen lyukak és viták. 2011től azonban alapvető változások történtek ebben az úgynevezett feladatfinanszírozásban, hiszen a költségvetés, amelyet most elfogadtunk már júniusban 2020ra, az is ez t hangsúlyozza, hogy feladatfinanszírozású költségvetésről beszélünk. Ha feladatfinanszírozású költségvetésről beszélünk, akkor beszélhetünk valóban a kötelező feladatokról, mert akkor beszéljünk a kötelező feladatokról. Azt tetszett mondani szóban is, és ez van leírva az előterjesztésben, hogy kötelező feladata az önkormányzatnak a tömegközlekedés biztosítása. De kötelező feladata az önkormányzatnak a bölcsődei ellátás is. És a költségvetésben az van benne, hogy a bölcsődei ellátást mint kötelező feladatot normatív módon meg fogja kapni az önkormányzat. Igen, körülbelül az 55 százalékát, az adóerőképességnek azon a szintjén lévők, mint Budapest, körülbelül 55 százalékát kapják meg. Már egyszer a feladatfinanszírozás sérül az önkormányzatok bölcsődei ellátá sánál. Kötelező feladat az óvodai ellátás. Az óvodai ellátásnál még ennél is rosszabb a helyzet, 50 százalék alatti a budapesti kerületek esetében; a fővárosnak ilyenfajta kötelező feladata nincsen, de Budapest egy egységes Budapest. Körülbelül 4845 száza lékra jön ki az állami normatíva, és a többit valamiből finanszírozni kell. Ugyanilyen probléma a szociális ellátás, aminek szintén jelentős része kötelező feladat; és ennél is az önkormányzat miből tudja ezeket a kötelező feladatait kiegészíteni? Abból, a mit saját bevételként szerez. Mi a saját bevétele? A helyi adó. Egyébként törvényben nem nevesíti pontosan, mert helyi adó alatt sok mindent értünk. A helyi adó alatt nemcsak az iparűzési adót értjük, hanem van még néhány helyi adó, amely a kerületekben el térő lehet, de ilyen a telekadó vagy az építményadó is, a gépjárműadó és sok minden egyéb. Tehát azt gondolom, hogy helyi adóba ilyen salátafogalmazásban bele lehet érteni az önkormányzatok összes helyi adóját, miközben az iparűzési adó terjedt el, hogy az iparűzési adó az, valójában az a nagyobb összeg, nyilván. Azt szeretném jelezni, hogy 2011 óta egyéb pofonokat is kap a főváros, és tulajdonképpen Tarlós Istvánnak a kilenc éve, hogy befejeződött, elsősorban az, hogy folyamatosan kapta azokat a pofonokat, amelyeket nemcsak Budapest főváros, hanem a kerületek is. Ha sorra vesszük, akkor elvonták a személyijövedelemadóhányadot minden kerülettől, a fővárostól. Ez elég jelentős forráskiesés, amit elvesztettünk. Nagyon fontos, hogy a gépjárműadónak, amely 100 százalékban az önkormányzatoknál volt, fogták és 60 százalékát elvonták. Ez egy másik hatalmas forrás, amit elvettek a fővárosiaktól. Mert egyébként címkézett pénzről volt szó, ebből lehetett parkolót építeni, légszennyezést csökkenteni, környezetvédelemre költeni, a közlekedéssel kapcsolatban kátyúzást és sok minden egyebet megoldani. Ennek a forrásnak a 60 százalékát elvonták. Ennek mind Tarlós István mint főpolgármester volt az elszenvedője, hiszen a legkátyúsabb város Budapest egyébként, bármelyik kerül etébe megyünk. Elvonták és megszüntették a cél- és címzett támogatásokat. Abban volt olyan támogatás, mint a poros utak, mert Budapesten még tanyasi viszonyok is vannak, vannak földes utak; csatornázatlan
