Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - Egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - CSÁRDI ANTAL (LMP):
1299 földes utak, meg nyomós kutak vannak. De az a helyz et, hogy ez konzerválódni fog tovább. Úgy gondolom, hogy ez nagyon fontos, hogy tudjunk róla. A másik, hogy a normatívák emelését és mozgatását mint kötelező feladatot, az állam magára nézve nem tekinti kötelező feladatnak. Ha azt vesszük most, hogy a vagy on vonatkozásában a kerületek a fejlesztéseiket, melyeket saját erőből próbáltak megenni, nyilván a jövőt illetően nem tudnak fejlesztéseket végrehajtani, sem bölcsődei, sem óvodai, sem szociális fejlesztéseket, nem is beszélve a saját útjaikról, mert az i parűzési adóval közlekedtetik a várost. De ennek a városnak a tömegközlekedése úgy néz ki, hogy a teljes agglomerációt Budapest finanszírozza. Budapestről mennek az autóbuszok, járatszerű budapesti számukkal, és az agglomeráció is idejön. Akkor a budapesti agglomeráció iparűzési adója is beleesik abba, hogy az agglomerációs településekre - közöttük 30 ezres, 20 ezres meg 25 ezres, 15 ezres települések vannak , az agglomerációba járnak ki a BKV járatai. Akkor ezek is az iparűzési adó hatálya alá esnek, vagy csak akkor esnek a hatálya alá, ha október 13án rosszul szavaztak, már az önök szempontjából? Azt gondolom, hogy egy kicsit az iparűzési adóval való fenyegetés minősítései itt már elhangzottak… - nagyon kilóg a lóláb, államtitkár úr, és azt szeretném kér ni öntől, hogy a budapestiek haragját én nem vívnám tovább. (Sic!) Ha azt nézzük, hogy a saját bevétel, amelyet az önkormányzatok pillanatnyilag meg tudnak szerezni, az miből van, akkor Budapest ipara, vállalkozásai tartják el a várost, nem a magyar költsé gvetés, hanem a budapesti ipar. Szerencsére Budapesten az iparűzésiadófizetési hajlandóság és adófegyelem 99 százalék körüli. Tehát alig van adókintlévőség. Egyrészt jó az adóbehajtó csapat is, másrészt az adómorál is jó. Ha ebben a tekintetben azt nézzük , hogy mit lehet még kicsavarni ebből az iparból, mert valószínűleg iparűzésiadóemelési lehetőség valami picike van még, ez olyan hangulati tényező, hogy nincs rá szüksége sem a kormánynak, sem a fővárosnak, sem azoknak az érintett településeknek, amelyek nek tömegközlekedésük van, és saját maguk üzemeltetik. Ez olyan büntetés, amire nincs szükségük sem önöknek, sem az önkormányzatoknak. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm, Hajdu László képviselő úr. Megadom a szót Csárdi Antal képviselő úrnak, LMP. CSÁRDI ANTAL (LMP) : Köszönöm szépen a szót. Elhangzott itt előttem, hogy egy nyugateurópai szemléletű országban vagy mondhatom úgy, hogy NyugatEurópában általánosan a közösségi közlekedés finanszírozása egyharmadegyharmadegyharma d arányban oszlik meg. Ez elhangzott. És érdemes megnézni - és maradok még mindig a számoknál - Prága városát. Prága főváros, 1 millió 300 ezer ember lakja. Ez félmillióval kevesebb, mint ahányan Budapesten laknak. A költségvetése majdnem háromszorosa Buda pest költségvetésének. A prágai, egyébként kisebb lakosságszámra optimalizált közösségi közlekedésének a finanszírozásában 204 milliárd forintnyi eurót használnak föl, de ezt is úgy, hogy az egyébként majdnem háromszoros költségvetésük ellenére körülbelül egyharmadegyharmadegyharmad arányban beszáll az állam is. (21.20) Azért mondjuk ezt el önnek, mert pontosan tudjuk, hogy ebbe a vitába, ellentétben az előzővel - ahol nagyon karakán és konstruktív módon beleállt a vitába , most nem fog beleállni. Ha b eleállna, akkor tudnánk vitatkozni egymással. De pontosan tudja, hogy önnek nincsenek szakmai érvei, mi pedig nem fogjuk tudni önt meggyőzni, pont azért, mert a szakma teljes mértékben háttérbe szorult. Tehát azt kell látniuk e törvény kapcsán, azzal, hogy az állam gyakorlatilag kivonul a közösségi közlekedés finanszírozásából, az nem önmagáért csak a közösségi közlekedésért rossz. Ahogy polgármester úr, bocsánat, képviselőtársam, volt polgármester úr is mondta, itt még rendkívül sok kötelező feladat hárul az önkormányzatokra, mint például a szociális ellátás. Vagy vegyük a
