Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - A szakképzésről szóló 2019. évi … törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KUNHALMI ÁGNES (MSZP): - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY (DK):
1278 Kö szönöm szépen, elnök úr, ennyit szerettem volna elmondani. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Kunhalmi képviselő asszonytól kérdezem, mivel minden kategóriában ő jön, hogy két percben vagy normál felszólalóként kíván most megszólalni. (Kunhalmi Ágnes: Kettő percben.) Kettő percben Kunhalmi képviselő asszonyé a szó. KUNHALMI ÁGNES (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. (Dr. Vinnai Győző közbeszólására:) Minden létezőt, csak hogy szóhoz jussak. (Derültség.) Két dologra szeretnék reagálni. 10,5 volt a lemorzsolódás valóban 2010ben, most 12,5 százalék. 2020 itt van a nyakunkon, növekedett és iszonyatosan… (Dr. Vinnai Győző közbeszólására:) Igen, az ön megyéjében a szakképzésben közel 30 százalékos. Hogy a francba fogjuk ezt ilyen nagyon gyorsan lecsök kenteni, amit ön is mondott?! Nem kellett volna ezt tovább növelni. (Az elnök csenget. - Közbeszólás: Ne beszélj csúnyán!) Elnézést kérek. Nem gondoltam, hogy ez ebbe a kategóriába tartozik, de megértem és bocsánatot kérek. Viszont azt szeretném megkérdezn i, hogy a szakképzés, a közoktatás és a felsőoktatás egy egységes irányítási rendszer alá kellene hogy tartozzon, azt mondtam, hogy egy minisztérium, egy külön oktatási minisztérium alá kellene hogy tartozzon. Én találtam itt elbújtatva egy módosítást, ame ly úgy szól, és a kérdésem is ehhez kapcsolódik, hogy a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 14. § (2) bekezdés f) pontjában „a kultúráért és oktatásért felelős miniszter” szövegrész helyébe „a kultúráért felelős mini szter és az oktatásért felelős miniszter” szöveg lép. Ez esetleg azt jelenti, hogy ellépünk annak az irányába, hogy lesz önálló oktatási és önálló kulturális minisztérium? Örülnénk neki. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Arató Gergely képviselő úr, DK! ARATÓ GERGELY (DK) : Köszönöm szépen. Kezdünk a lényegi kérdésekről beszélni, bár attól tartok, hogy ezek csak áttételes módon csatlakoznak a mostani törvényjavaslathoz, de miután államtitkár úr megengedte magának, hogy szélesebb kitekintésbe és kontextusba helyezze a törvényjavaslatot, így magunk is megtesszük ugyanezt. Azt kell tehát elmondanom, hogy ha egyetértünk abban, hogy a korai iskolaelhagyás probléma, ha jól értem, ebben mindannyian egyetértünk, akkor mondják el nekem, ho gy ezt miért a „jobb kezemmel megvakarom a bal fülemet” módon akarják megoldani. Miért úgy oldják meg? Mert azt értem, amit államtitkár úr mond, hogy nem a 18 év a lényeg, hanem az első szakképzettség megszerzése. Egyébként ez egy tárgyalási alap lenne, ho gy azt mondjuk, hogy a tankötelezettség az első szakképzettség megszerzéséig tart, de önök nem ezt mondják. Önök azt mondják, hogy a szülő oldja meg. Hogy oldja meg a szerencsétlen, amikor egyébként a tankötelezettség nemcsak arról szól, hogy a szülőnek is kolába kell járatni a gyerekét, hanem arról is szól, hogy van kötelező ellátást nyújtó iskola?! Arról is szól, hogy nem lehet kirakni a gyereket az iskolából. Ez bizonyára elkerülte az önök figyelmét. Most elárulom, hogy benyújtottunk egy olyan módosító in dítványt ellenzéki képviselőtársainkkal közösen, amely pontosan ennek az intézkedésnek a másik oldalát tartalmazta. Pontosan azt tartalmazta, hogy egyébként hogyan lehet biztosítani az első szakképzettség megszerzéséig azt, hogy a gyerekek bent maradhassan ak ebben a szakképzőiskolarendszerben. Ezt a kormány nem támogatta, fideszes képviselőtársaim meg leszavazták. Innen kezdve meg, már bocsássanak meg, de az, hogy még a szülőkre egy terhet megpróbálnak rárakni, ez nem a megoldás, hanem a probléma része. Mo ndhatnám azt is, hogy egy álságos megoldás, de ez talán sértő lenne, és igyekszem megfelelni az önök magas elvárásainak.
