Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - A szakképzésről szóló 2019. évi … törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - TORDAI BENCE (Párbeszéd): - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP):
1279 Másodszor: őszintén szólva, az egy értelmetlen vita, hogy Palkovics miniszter ú r mondott egy - hogy mondjam? - jól hangzó, de a valóságot nem kibontó állítást a szakgimnáziumba és a gimnáziumba való jelentkezésről. El kell árulnom ugyanis önöknek egy nagyon egyszerű tényt. (Dr. Vinnai Győző: A tények makacs dolgok.) A tények bizony m akacs dolgok, és a tények szerint bizony mindig többen kezdték meg a tanulmányaikat szakközépiskolában, majd szakgimnáziumban, mint általános gimnáziumban 9. évfolyamon. (Sic!) Mindig többen jártak gimnáziumba, mint szakközépiskolába vagy szakgimnáziumba. Azt is elmondom, miért, mert abból van 6 osztályos meg 8 osztályos is. Ennek következtében aztán ez a helyzet, amire most rácsodálkozott miniszter úr, én értem, mert most kapta meg a szakképzést, megörült neki, evvel nincs semmi probléma, ez mindig is így volt. Ez nem bizonyítja ugyanakkor azt, hogy a szakképzés vonzóbbá vált, sőt csökkent ugyanis evvel egy időben a szakiskolába - most éppen szakközépiskolának hívják, de persze nem az - járó gyerekek száma. A szakképzésbe jelentkezők aránya nem növekedett, az ott tanulmányaikat kezdők aránya nem növekedett. Nőtt egyébként az érettségit adó középiskolába járók aránya, ennek meg örüljünk együtt, merthogy abban egyetértünk, elmondta képviselőtársam is a Fidesztől, hogy az egy cél, mert a munkaerőpiac ezt értéke li. Tehát pontosan fogalmazok, hogy ne legyen félreértés, pontosabban ez úgy van, hogy nőtt a szakgimnáziumban, és nőtt a normál gimnáziumban tanulmányaikat kezdők aránya is, de nem borultak föl az arányok, nem változott semmi lényegesen ezen a területen. Hogy mondjam, ez nem politikai kérdés, szerintem mindannyian örülnénk, ha sokan járnának érettségit adó középiskolába, azt meg már bízzuk a szülőkre, hogy eldöntsék, hogy melyik gyereknek való a szakképzés, és melyiknek nem való a szakképzés. Köszönöm szép en. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Tordai Bence képviselő úr két percben, Párbeszéd! TORDAI BENCE (Párbeszéd) : Köszönöm, elnök úr. Azért kértem szót, mert ellenzéki képviselőtársaim túldicsérték kicsit az államtitkár urat. (Derültség.) Igaz án megtisztelő, hogy szóba elegyedik velünk egyáltalán és vitába bocsátkozik, de érdemi válaszokkal nem szolgált, úgyhogy egyetlen konkrét kérdést szeretnék feltenni. Ha felmegy az ember a kormany.hu honlapra, azon belül is a dokumentumok menüpontra, ott p edig szűrés a dokumentum típusa szerint, tevékenységre vonatkozó adatok, azon belül pedig a jogszabálytervezeteket választja, akkor miért van az, hogy az ITM a 2019. évben 3, azaz három darab jogszabálytervezetet volt képes kirakni társadalmi véleményezésr e bocsátva? Tehát ha ennyire nagy terjedelmű, sok érdeket, sok érintetti csoportot érintő szabályozásra vállalkoznak, és ha erre az önök képességei, mondjuk úgy, visszafogottan teszik képessé önöket… - érti, ugye, hogy mire gondolok? (Zaj, közbeszólá sok a kormánypárti padsorokból.) Nem értik. Tehát, ha továbbra is a kormányzásra való alkalmatlanságukat tudják csak bizonyítani, akkor miért nem kérdezik meg előre a szakszervezeteket, a szakmai szervezeteket, a szülői szervezeteket és általában mindenkit , aki a szakképzés rendszerében érintett, ne adj’ isten, a hallgatói szervezeteket, diákok képviseleti szervezeteit? Tehát adjanak lehetőséget erre, és ne utólag toldozzákfoldozzák, ne kelljen a szakszervezetek segélykiáltásait vagy éppen az alternatív is kolák segélykiáltásait hallgatnunk, ha önökben valóban nincsen rossz szándék. Tehát kérdem még egyszer: miért nem történt meg ez a társadalmi egyeztetés? ELNÖK: Mesterházy Attila képviselő úr, MSZP, két percben! MESTERHÁZY ATTILA (MSZP) :
