Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ALEXOV LYUBOMIR, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója:
1155 Most a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi szószóló felszólalása következik. Megadom a szót Alexov Lyubomir úrnak, szerb nemzetiségi szószólónak, aki nemzetiségi nyelven ismerteti felszólalásának első mondatát, majd azt lefordítva folytat ja a felszólalását. Parancsoljon, szószóló úr, öné a szó. ALEXOV LYUBOMIR, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Poštovana Skupštino! Poštovani Predsedniče! Pošto predlog zakonapred uvaženim Domom ss razmatra kao n arodnosna tačka dnevno g reda, želim da podelimsa Vama nekoliko misli. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A T/8016. számon benyújtott, az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényj avaslatot, tekintettel arra, hogy a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítását is tartalmazza, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2019. november 18án tartott ülésén megtárgyalta. A bizottság felkért a bizottsági vélemény előter jesztésére. Felszólalásomat azzal kezdem, hogy a nemzetiségek jogairól szóló jogszabály átfogó módosítására már több alkalommal is próbálkozást tett a nemzetiségek bizottsága. Az átfogó és minden témát kimerítő, konszenzuson alapuló módosítás véleményem sz erint elengedhetetlen, és hamarosan meg is kell tenni. A nemzetiségek jogait tartalmazó törvény egészére vonatkozó módosítási javaslatok és műhelymunkák folyamatban vannak. A most benyújtott törvénytervezetben levő változások nagyrészt a jogszabályok összh angjának megteremtését szolgálják. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényt az Országgyűlés nemzetiségi napirendi pontként tárgyalta, ezért volt számunkra különösen fontos, hogy a bizottságban figyelemmel kísérjük e törvény és további j ogszabályok módosításait, és mint említettem, különösen a nemzetiségi törvényt. A törvényjavaslat nemzetiségekre vonatkozó részeit mint egyszerű jogalkalmazó próbáltam értelmezni, és ehhez tennék hozzá néhány gondolatot. Az előttünk fekvő törvényjavaslat 1 49. § (1) bekezdése rendelkezik a nemzetiségi törvény 27. §ának változásairól. A 27. §t, amely a nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a közneveléssel kapcsolatos ügyekben a véleményezési vagy egyetértési jogot, 2012ben már módosította az Országgy űlés. A mostani változást az indokolja, hogy a perjogi rendelkezéseknek összhangba kell kerülni a közigazgatási perrendtartásról szóló törvénnyel. A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével a nemperes eljárások megváltoztak, ezért a v égzésekkel szemben benyújtott kereseteket a bíróság egyszerűsített perben bírálja el. Mivel ez a közigazgatási perrendtartás szabályaiból következik, így ebben az ágazati törvényben sem lett nevesítve. A véleményem az, hogy átláthatóbb és könnyebben értelm ezhető volt a jelenleg hatályban lévő törvény szabályozási szövege, mint az előttünk fekvő tervezet, adekvát megfogalmazást tartalmazott a perindításra, utalva az illetékességi területre, a hatáskör gyakorlójára, valamint az eljárási időre. Ugyanezen megál lapítások igazak a törvény 35. §ának módosítására is, mely a nemzetiségi kulturális önigazgatással kapcsolatos ügyekben biztosítja a véleményezési vagy egyetértési jogot a nemzetiségi önkormányzatok részére. Ennek a szakasznak a módosítása is a perjogi re ndelkezések összhangba kerülését szolgálja a közigazgatási perrendtartásról szóló törvénnyel. A nemzetiségi törvény 41. § (3) és (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy az alapító okirata szerint nemzetiségi feladatot ellátó közgyűjtemény, valamint a nemzeti ségi feladatot ellátó közművelődési intézmény létesítésével, megszűnésével, átszervezésével kapcsolatos határozat meghozatalára az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetértésével kerülhet sor. Az eddigi szabályozás szerint, ha ezekben a tárgykörökben a te lepülési önkormányzat rendeletet alkotott, akkor a fővárosi és a megyei kormányhivatalnak a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére soron kívül kellett felülvizsgálnia a rendeletet és megtenni a szükséges intézkedéseket. A nemzetiségi jogok sérelmére hiv atkozással a települési és területi nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is bírósághoz fordulhatott. Ezzel szemben a mostani szabályozás megfogalmazása
