Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ALEXOV LYUBOMIR, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója:
1156 szerint a nemzetiségi jogok sérelmére vonatkozó hivatkozással a települési és területi nemzetiségi önkor mányzat közvetlenül is indítványozhatja az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát. Itt ugyancsak megjegyzem, hogy nem jogalkalmazóbarát a megfogalmazás, legalább utalás jelleggel fel kellett volna tüntetni, hogy az indítványt mely illetékességű és hatáskörű bíróságon kell benyújtani. A nemzetiségi törvény 83. §a (1)(4) bekezdésének módosításával kapcsolatosan is kérdések vetődnek fel. A nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, a társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdésköreiben a képviselőtestület kötve van a települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a területi nemzetiségi önkormányzat egyetértéséhez. Ugyanez von atkozik a nemzetiségi intézmények vezetőinek megbízatására vagy a vezetői megbízás visszavonására, amennyiben nem a nemzetiségi önkormányzat gyakorolja a megbízási jogokat. Így tehát amennyiben ezekben a tárgykörökben a helyi önkormányzat rendeletet alkot, a fővárosi és megyei kormányhivatal a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére soron kívül felülvizsgálja a rendeletet és megteszi a szükséges intézkedéseket. E szakasz módosításának (1) bekezdése szerint a nemzetiségi jogok sérelmére történő hivatkozás területén történt a változás, tekintve, hogy az eddigi közvetlen bírói út helyett a nemzetiségi jogok sérelmére történő hivatkozással a települési és területi nemzetiségi önkormányzat közvetlenül indítványozhatja az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát. Az számomra nem derül ki ebből a módosításból, hogy az indítvány a végrehajtásra halasztó hatályú lesze. A törvénytervezet (2) bekezdés szerinti szövege viszont, mely a törvényben meghatározott tárgykörön túl egyéb tárgyban ír elő együttműködési kötelezettséget, egyértelműen fogalmaz. Itt kitűnik, hogy a nemzetiségi jogok sérelmére való hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is közigazgatási pert indíthat, illetve az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát indítványozhatja, továbbá az is, hogy a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. Ugyanez vonatkozik a tervezet (3) bekezdésére is, hiszen a jogalkalmazó számára is érthető, hogy a közigazgatási szerződésnek minősülő megállapodás megköt ésének eredménytelensége esetén a nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közigazgatási bíróság előtt mulasztási pert indíthat. A nemzetiségek jogairól szóló törvény 106. §ának (6)(8) bekezdéseire vonatkozó módosítások á tvezetése is szükséges ahhoz, hogy a perjogi rendelkezések összhangba kerüljenek a közigazgatási perrendtartásról szóló törvénnyel. (10.30) Az elnök sorozatos törvénysértő tevékenységével kapcsolatosan a benyújtott tervezet (6) és (7) bekezdését érintő m ódosításoknak összhangban kell állniuk a nemzetiségi törvény most még hatályos szabályozásával. A bíróság soron kívüli eljárásának kimondása véleményem szerint e tárgykörben is szükséges lenne. A nemzetiségi törvény 146. §ának módosítása azt rendezi, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletével azonos módon fogják ellátni a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. A törvénytervezet szövegcserés módosításai szükségesek, azzal is egyetértünk, ug yanakkor nem értem, hogy a nemzetiségi törvény 118. § (2) bekezdésében miért kell hatályon kívül helyezni a bírói út igénybevételének lehetőségét. A jelenlegi szabályozás szerint a nemzetiség történelmi hagyományokkal rendelkező településeinek és építészet i emlékeinek megőrzésével és ápolásával kapcsolatos jogszabály - ide nem értve a helyi önkormányzat rendeletét - és a köznevelési törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletek megalkotásakor - a nemzetiséghez tartozók oktatási önigazgatását érintő kérdés ekben - az országos önkormányzatok véleményének kikérése szükséges. Eddig lehetőség volt arra, hogy az e tárgyban alkotott jogszabály soron kívüli felülvizsgálata érdekében a nemzetiségi
