Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1148 (9.50) Hadd tegyek fel majd egy kérdést, hogy természetesen ez az igazságügyi alkalmazottakat hogyan érinti - vagy csak konkréta n a bírákat? Jó lenne ezt majd látni. Azt remélem, hogy minél szélesebb körű ez a béremelési javaslat. Hadd tegyem az asztalra, hogy természetesen az, hogy ez egy bizottsági módosítóval jön be utána, azt is jelenti, hogy ha a javaslat más részeivel szemben fenntartásai vannak egyegy frakciónak vagy egyegy képviselőnek, akkor, ha jól értem, nem lesz módjában differenciálni a végén a szavazatát. Nagyon sok ilyet tapasztalhattunk már, hogy egyegy salátatörvényben vagy átfogó módosításban vannak támogatható elemek, akár egy bérrendezés, akár egy, az állampolgárokat pozitívan érintő javaslat, más pontjai pedig egyegy javaslatnak problémásak. Nehéz így felelős döntést hozni, azt kell hogy mondjam, tehát talán szerencsésebb lenne egy önálló javaslatban behozni a bírák bérrendezésének a kérdését. Azt javaslom, ezt fontolják meg tehát, hogy ne egy igazságügyi bizottsági módosító legyen, hanem legyen egy önálló javaslat. Szerintem teljes körű konszenzust lehet egy ilyen javaslat köré teremteni a Házban. Most a pozi tív dolgok mellett néhány kérdőjelet hadd fogalmazzak meg; nyilván elsősorban a hozzászólásom ezekre a kérdésekre vonatkozik, fontolják meg az észrevételeket tehát. Magyarország Kormánya elállt a közigazgatási bíróságok koncepciójától, de úgy látni, hogy t ovábbra is célkitűzés maradt a bíróságok feletti politikai kontroll megvalósítása. Ennek a jelen törvényjavaslat is egy ékes bizonyítéka, erről kevés szó esett eddig, amely elsősorban nem a járási hivatalok eljárásával kapcsolatos, hanem nyilván a kérdőjel ek tekintetében a bírói működés jelentős átszervezését érinti. A kormány javaslata ugyanis megteremti annak lehetőségét, hogy az alkotmánybírók bíróvá történő kinevezésüket kérjék. Ebben az esetben a köztársasági elnök az érintettet a kinevezési feltételek vizsgálata és pályázat kiírása nélkül határozatlan időre egyenesen a Kúria bírójává nevezi ki, ezáltal a Kúriára elvileg olyan bírák kerülhetnek, akik akár bírói gyakorlattal sem rendelkeznek. Ez a rendelkezés nyilván nem elfogadható, a Kúria bírói nyilvá n nem politikusok, nem politikai, hanem bírói feladatokat látnak el, előmeneteli rendszerük is tisztán szakmai jellegű. Ezzel szemben az Alkotmánybíróság megválasztása alapvetően az Országgyűlés politikai döntése; nyilván az elmúlt évekből ismerjük ezt a g yakorlatot, ebbe az ellenzéket nem vonták be. Az alkotmánybírók jelölése és megválasztása során semmi sem garantálja tehát ezt a fajta konszenzust, nem garantálja semmi, hogy egyegy ilyen tag ne a kormány saját döntésén alapuló tag legyen, így minden lehe tőség adott a testület átpolitizált jellegű működésére. Éppen ezért elfogadhatatlan, hogy a Kúria bíróit ilyen döntés alapján megválasztott személyekkel töltsék fel, ráadásul a javaslat nem vár el szolgálati időt sem, így akár egyévnyi alkotmánybírói szolg álat után is a Kúria bírójává válhat egy politikai döntéssel megválasztott személy. A javaslat értelmében a Kúria döntései kötelezőek lennének az alsóbb szintű bíróságok számára. Itt egy kérdőjel lehet, hogy ez szűkíti a bírók mozgásterét, hiszen egy olyan bírói fórum döntései lesznek akkor innentől kötelezőek, amelyek az előbb említett kérdőjeleket a személyi összetétel kapcsán felvetik. Nem ez az egyetlen probléma, amit még szóvá szeretnék tenni, az indítvány ugyanis meg kívánja teremteni annak lehetőség, hogy alapjog sérelme miatt alkotmányjogi panasz benyújtásával a közhatalmat gyakorló szervek is élhessenek. Ez a gondolat teljességgel ellentétes az alapjogvédelem rendszerével, és visszaélésekre ad lehetőséget. Az alapjogok védelme és általában az alapjo gi gondolkodás azért született meg, hogy a közhatalommal szemben védje az állampolgárokat már az alapjogok elsőgenerációs megjelenésekor is. Ezen jogok az ember emberi mivoltához kötődnek, morális gyökerűek, és az emberi léthez kapcsolódnak, attól alapvető en nem elválasztható jogi konstrukciók. Az alapjogi jogviszony jogosultja az ember, kötelezettje pedig az állam vagy a közhatalmat gyakorló szerv. Az alapjogi rendszerben ab ovo kizárt, hogy a közhatalmi szervek alapjogokra hivatkozzanak.
